Tanügyi Értesítő, 1904 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1904-04-15 / 4. szám
6 tanügyi értesítő. 86707. szám. Jóváhagyom azzal, hogy a választmány összes határozatai — az eléje utalt ügyekben azonban halasztó hatály nélkül — a közgyűléshez felebbezhetők. Budapest, 1902. december HO-án. A minister meghagyásából: Halász Ferencz osztály tanácsos. A rajzoktalás reform.ja. Irta : Neabauer Elemér. Közelebbről tárgyalta a közoktatás- ügyi tanács az elemi iskola rajzoktatás- tervét, a plenum elé azonban csak később kerül e fontos kérdés. Időszerűnek látom, hogy mi tanítók, — a kik a való élet ütőerén tartjuk kezünket — most szóljunk hozzá oktatásügyünk eme nagy horderejű ágához. Ha helyesen akarjuk a rajzoktatás ügyét megoldani, két irányelvet kell szem előtt tartanunk. A művészi szempontokkal kapcsolatosan, adjunk helyet a gyakorlati irányoknak is. Amennyiben a népiskola a gyakorlati életre előkészítő intézet, elsőrendű feladatunk, hogy növendékeinknek fokozottabb mértékben adjuk meg a tovább boldogulás lehetőségét. Agrikultur nép vagyunk ugyan, de szemmel látható az iparos osztály növekedése, valamint a gazdasági iskolák a földmivelő nép érdekeit istápolják, akként kell a rajzoktatásnak az iparos osztály versenyké pességét előmozdítania. Iparosaink művészi ízlésének fejlesztéséről bizonnyára gondoskodva lesz az uj rajzoktatási tervben, de nem tudok arról, hogy a rajzoktatás építészeti ága abban helyet foglalna. Pedig tény az, hogy napjainkban az építkezés az a munkakör, a mely a kézművesek óriási tömegének foglalkozást nyújt. Sajnos, hogy nagyobb építkezéseinknek épen ama munkálatait kényszerülünk idegen — főleg olasz és osztrák — kézművesekkel végeztetni a melyek legtöbb keresetet biztos tanak az illető munkásoknak. Lám, praktikus svájcziak megsokalták a teméi dek pénzt, a mi idegen munkások réví tőlük a külföldre vándorolt, s ujabbf gondoskodtak arról, hogy az építész^ eredményesen taníttassák iskoláikban. - Az eredmény az, hogy ma már nem sz rulnak idegen munkásokra. — Első t kintetre talán merész újításnak tűnik f ama szándék, hogy a népiskolában ép tészeti rajzoktatással foglalkozzunk, c eloszlik ebbeli aggodalmunk, ha meggo: dőljük, hogy a nép között gyakran bű kanunk oly egyénekre, a kik minden sza szerű vezetést nélkülözve, meglepő épi kezéseket visznek keresztül. Valóban k; a magyar nép eme életrevaló hajlam parlagon hagyni. Egyébként az építészeti rajz inkát helyet foglalhat a népiskolában, mint bá mely más dekoratív, vagy figurális raj; mert azzal a gyakorlati élet szükséglet elégítenek ki anélkül, hogy a növend keltnek a mainál nagyobb nehézségekk kellene megküzdeniük. — Állítom, bog minden más rajzolásnál könnyebb az ép tészeti rajz, mivel ebben többnyire egy nes vonalakkal dolgozik a növendék, a mennyiben az építészeti rajzok mér selten alapulnak, e munkálatok közben növendékek gondolkodása állandóan é ren tartatik ; tehát pedagógiailag is i dokolt e rajzok tanítása. A rajzoktat; tárgyköre a következő volna : épület ala] rajzok, homlokrajzok, keresztmetszetei különböző konstrukciójú hidak, fedélsz kék ; fa és téglakötések stb. A hat évfolyamú mindennapi — s három évig tartó ismétlő-iskolázás o hosszú idő, hogy azalatt a fent nagy v násokban elésorolt munkaterv kényeim sen feldolgozható. Alkalmam volt mérn kökkel a felvetett eszméről tárgyalni, kik szintén oda nyilatkoztak, hogy i építészeti rajzok tanításával a népisko megbecsülhetetlen szolgálatot nyújtana a való életnek. A folyton vacilláló rajzoktatás ügj csakugyan megérdemelné, hogy immár h lyes mederbe tereitessék.
