Tanügyi Értesítő, 1904 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1904-02-15 / 2. szám

fi tanügyi értesítő. dik az előbbinek fokozása. Tehát a szor­zás magasabb rendű összeadás stb. — Szembe állítva egymással : a kivonás az összeadásnak, az osztás pedig a szor­zásnak ellentéte. — Ezek a régi alapok. Most nézzük az uj kiindulási pontokat: (Ezek is régiek, de a népiskolában újak.) A mennyiségek közt kétféle viszony van : számtani és mértani. Az előbbi vi­szonyban levő számok egymásnál vala- mennyivel többet, vagy kevesebbet mu­tatnak, tűig a mértani viszonyban levő mennyiségek egyike a másiknál vala­mennyi szer több, vagy kevesebb. így a 4 alapművelet uj rokonságot mutat: az összeadás a kivonásnak, a szorzás pedig az osztásnak más alakja, a -{- b = c ; c — a = b; b — c = a d X e = f; f : e = (1; f : d = e Ezen képletek világosan mutatják, hogy az egyes — viszonyba hozott — mennyiségek ugyanazok a kivonásnál, mint az összeadásnál, éppígy a szorzás­nál és osztásnál viszonyba tett számok is egymásnak megfelelők. Lássuk posi­tiv számokkal: 2 —(- 3 m 5 15 — 3 = 2 ; 5 — 2=3 4X6=24; 24:6 = 4; 24:4 = 6 Maradjunk a kivonásnál: Az össze­adásból tudjuk, hogy két, vagy több mennyiség összetétele által egy nagyobb számot nyerünk. Fordítsuk meg a tételt: egy kissebb mennyiséget vegyünk ki egy nagyobbikből: nyerünk egy másik kisebb számot. Ugyde felesleges nekem elvenni a többet mutató mennyiségből a keve­sebbet. E helyett keresek oly mennyisé­get, mely a kisebbet annyira pótolja, mint ama nagyobbik. S miért teszem e fordítást? Azért, mert a pótlás által elvégzem a kivonás próbáját is. Egyelőre maradjunk eny- nyinél: fi — 4 = 2. Ha fi-ból elveszek 4-et ma­rad 2, m e r t 4 -j- 2 = 6. Ezt a meg­értésig elmondjuk ily ; hosszasan, aztán kevés gyakorlat után egyszerűen ennyit mondunk: 4 -f- 2 = 6. Mielőtt tovább mennénk, a mükife- jezéseket állapítsuk meg: Ha a pótlás az összeadásnak egy fordított alakja, akkor a műszavaknak is hasonlóknak kell lenni. Lássuk: 3 j összeadandók. 5 összeg 5 kisebbítendő — a kivonandó 2 maradék A pótlás tanításánál ezek teljesen homályt okoznának, tehát próbáljuk az elnevezéseket igy: 2 / összeadandók, vagy összepóto­-p 3 > landók (hogy többet nyerjünk.) 5 összeg = a fentiek összesége. 5 összeg Mert a másik kettőből lesz — a Pótlandó. Mert a fentire kell pót. 2 Pótlék. Világos, hogy a pótlandó és pótlék kifejezések az összeadandókkal rokon jelentésüek. Mar az első osztályban különféle alakban kell tanítani a kivonást, ezek közt van a pótlás is. Nevezzük tehát az egész műveletet pótlásnak. (Rész lesz az egész helyett igy is, mint amúgy volt.) Ha arra gondolok, hogy a másik ti- zeskörbe nyúlásnál mily gyönyörűen le­het a kivonást felváltással megértetni, sőt az egész tizes számrendszerről igazi képet nyerni: magam is sajnálom a ki­vonás helyett a pótlást elővenni. Az ed­digiek alapján nincs is még reá szük­ség. De ne feledjük a végső czélt: az osztásnál való nagy idő- és tér megta­karítást. Azonban maradjunk még a pótlásnál. 26 — 7 * 1 2 19 Itt a hosszas okoskodás ez : 7-et ki kell pótolni 6-ra, de ez nem lehetséges. Átmegyek a másik tizes körbe: 7-et 16-ra potom, igy a 2 tízesből csak I lesz, az átvett tízest pedig 10 egyesre váltom s a 6 egyessel együtt 16 egye­sem lesz, ennyire pótolom a 7-et, amihez szükséges 9. Már most 0 tízest pótolok 1 tízesre, kell hozzá 1 tizes. De e he­lyett igy okoskodo : Akár 1 tízesből veszek el 0 tízest, akár 1 tízest pótolok 2 tízesre, a pótlék I tizos lesz. A f o 1 y- tonosság végett tehát a 6 egyeshez tett 1 tízest áthozom a pótlandó 0 tízes­hez és ezt pótolom 2 tízesre. Teszem ezt

Next

/
Oldalképek
Tartalom