Tanügyi Értesítő, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903-12-31 / 10. szám
Második évfolyam. IO-ik szám. Szatmár, 1903. dec. 31. TANÜGYI ÉRTESI A „SZATMARVARMEGYEl ÁLTALÁNOS TANÍTÓ-EGYESÜLET* HIVATALOS áiféfiÖNYE. fi « Megjelenik minden hó 15-ik napján. Szerkesstő; KÓTAI LAJOS Bocskay utcza 12-ik szám Előfizetési díj egész évre 1 korona. Előfizetési dijak, közleményekja szerkesztőhöz czimzendők. Pályázat. A Szatmárvármngyei Alt. Tanító egyesület folyó óv dec. 2-ik napján tartott választmányi üléséből kifolyólag pályázatra a következő tételt tűzi ki: „A tanító teendője a s o- c i a 1 i z m u s s a 1 szembe n. “ A munka, melynek terjedelme legalább két írott iv legyen, tisztán leírva és jeligés levélkével ellátva 1904. ápril 1. napjáig K ó t a i Lajos egyesületi elnökhöz adandó be. A legjobbnak talált munka 50, egy második 25 korona jutalomban részesül. A pályadijat csak irodalmi színvonalon álló müvek nyerhetik meg, s a pályázatban az egyesület tagjai vehetnek részt. — A bíráló bizottság tagjai : Kótai Lajos, Mihály Ferenc és Palády Lajos. Szatmár, 1903. decz. 26. Kótai Lajos egyl. elnök. Az esztendő végén. A betűszedők bórharcza volt az oka, hogy mire e kis lapocska t. olvasóink kezéhez jut, az uj év hajnala feltetszik, sőt lehetnek többen, kik már a beköszöntött uj óv hozományaival álmodoznak; s mint midőn a vándor hosszú útja végén céljához közeledve, fáradtan tekint vissza az elhagyott tájék felé: lehetetlen, hogy mi is tanítók, mielőtt a letűnt esztendő sírján az utolsó rögöt elhelyezzük, az emlékezet világánál viszsza ne tekintsünk a múltba, a melynek móhe adósunk maradt egy virágában letört gyümölcscsel. Igen, az elmúlt esztendő szegényebbé tett egy reménységgel és gazdagabbá egy tapasztalattal, veszni tért reménységünk lett az az álomkép, melyre mint anyagi helyzetünk javulásának megvalósulása felé tekintünk, és amely sorsunk homályán, mint halavány csillagfény átvilágított. Gazdagabbá lettünk azzal a tapasztalattal, hogy a nap alatt csak az bizonyos, hogy semmi sem bizonyos. Ezt a tapasztalatot azonban némelyek kissé drágán fizetik meg, főként azok, kik pályafutásokon ott állanak, ahol a tav-aji lombok vannak, midőn az
