Tanügyi Értesítő, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903-03-15 / 3. szám
TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5 3. A választmány a jegyzőkönyvileg beérkezett köri megállapodásokat — ösz- szefoglalva és tételes javaslatokba öntve s a fontosabb esetekben saját álláspontját is kifejtve — egy megbízott tagja által a közgyűlés elé terjeszti. 4. A gyűlés előre megállapított tárgy- sorozatától csak azon esetben tér el az elnök, ha elnök, vagy valamely más tag indítványára a gyűlés valamely egyes tárgyra nézve szavazattöbséggel azt kívánja. 5. A tanácskozás folyamán szólani kívánókat a jelentkezés időrendje szerint a jegyző hívja fel. 6. Ugyanazon egy kérdéshez egyszer- nél többet hozzászólani nem szabad; az előadok és indítványozók azonban élhetnek a berekesztő szó jogával. 7. Szót kérhetnek bármikor: a) kik napirendet indítványozni, b) kik személyes kérdésben szólani, c) kik az alap — vagy tanácskozási szabályokra hivatkozni, d) kik félreértett, vagy félremagyarázott szavaik valódi értelmének helyreállítása végett szólani akarnak. 8. A tanácskozás tárgyára vonatkozó indítványt csak a vita berekesztése előtt és írásba foglalva lehet benyújtani. 9. Tárgyalás alá csak oly önálló indítvány vehető, mely elnökhöz a gyűlés előtt legalább 24 órával megelőzőleg nyujtatott be. 10. Az indítványozó visszaveheti indítványát, de ha más valaki ezt magáévá tenné, a tancskozás felette tovább foly. 11. A szólót beszédében közbekiáltásokkal háborgatni vagy megakasztani nem szabad. 12. Ha a szóló a napirend tárgyától eltér vagy ha a tárgyilagos vitatás teréről lelépve, személyeskedésekbe bocsátkozik, az elnök a tanácskozási rend helyreállítása czéljából közbe szólhat, vagy a szónokot rendre utasíthatja. 13 Ha a szóló ugyanazon egy előadásban másodszor is rendre utasittatott, elnök a szót tőle megvonhatja s a gyűlés a körülményekhez képest jegyző- könyvi megrovást is határozhat, vagy egyébként intézkedhetik. 14. Személyes sértések esetében a sértett fél az elnöki rendre utasítást, vagy a gyűlés egyéb intézkedését kellő elégtételnek tekinteni köteles. 15. Az elnök köteles a vitakérdéseket szavazás alkalmával oly világosan és szabatosan tenni fel, hogy azokra igen, vagy nemmel lehessen szavazni. Ha a szavazás alatti kérdés több részből áll, szétosztását lehet kívánni. 16. Szavazás közben beszédet tartani vagy a szavazást indokolni nem szabad. 17. Ha valamely tárgy felett a tanácskozás egy óránál tovább húzódnék, azt az elnök berekesztheti s az erre vonatkozó kérdést feltevén, a gyűlés tagjait megszavaztathatja. 18. A szavazás nyílt, személyes kérdésben azonban vagy tiz tagnak írásban kifejezett kérelmére az elnök titkos szavazást köteles elrendelni. 19. A határozat vagy szavazás eredményének kimondása után az ügyhöz többé senki sem szólhat. 20. A gyűlés tagjai a megjelentek kimutatásának aláírására, úgyszintén a hátrálékos tagsági dijak befizetésére elnök által minden egyes gyűlésen felhivandók. 21. A jegyzőkönyv hitelesítésére minden egyes gyűlésből annak megnyitása után két tagú hitelesítő bizottság küldetik ki. 22. Jelen tanácskozási szabályzat és ügyrend csupán a választmány és a körök szabályszerű javaslatai alapján, a közgyűlés által helyezhető hatályon kívül, illetve módosítható. A szatmári kör számadása. Tekintetes Elnök Úr! Pénztári jelentésem a következőkben van szerencsém megtenni: Bevétel: 1901. évi pénztári maradvány 1 K 26 fill., 1902. évi tagsági dijakból 40 K. Összesen : 41 K 26 fill. Kiadás: Reizer könyvkereskedő nyugtája 4 K 84 fill., Schrocter H. L. nyugtája 4 K, a „Család és Iskola“ előfizetése 6 K 10 fill., a „Magyar-Világ“ előfizetése 8 K 10 fill. Összesen: 23 K 04 fill. Mérleg. Bevétel: 41 K 26 fill. Kiadás: 23 K 04 fill. Pénztári készlet: 18 K 22 fill,
