Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Talmudi fogalmak

992 Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések zés általánosságban egy személynek vagy tárgy­­nak a mlkvé-ben (azaz rituális fürdőben) való alámerülésére illetve alámerítésére utal. A kon­­cepció többek között a következő kontextusok­­ban használatos: 1. A rituális tisztátalansággal kapcsolatban. A mikué-ben való megmeritkezés illetve alámerítés a szokásos módja annak, hogy egy személy vagy egy tárgy, amely korábban tisztátalan volt, visszanyerje rituális tisztaságát. A rituális tisztátalanság minden formájának meg­­tisztítási folyamata magában foglalja a mikué­­ben való alámerülést, bizonyos esetekben azon­­ban egyéb megtisztulási szertartásokra is szükség van. 2. A zsidóságba való betéréssel kapcsolat­­ban (gijur). A mikué-ben való alámerülés mind a férfiak, mind pedig a nők számára egyike a betérési folyamat lényegi aktusainak. Csupán az alámerülést követően tekintik a betérőt zsi­­dónak. 3. A nem-zsidó szolgák (eved knááni) tulajdonbavételével kapcsolatban. Amikor egy zsidó megvásárolt egy pogányt, hogy a szolgája legyen, a szolgát alá kellett meríteni egy mikué­­ben, hogy az megszerezze az új, eued knááni státuszt. Amint az eued knááni túlesett a mikué­­ben való alámerítkezésen, a továbbiakban már köteles megtartani a Tóra tilalmait és teljesíteni azokat a tevőleges parancsolatokat, amelyek­­nek a teljesítése nem konkrét időponthoz kö­­tött (micvát ászé seházmán grámá). 4. Az ételkészítéshez és étkezéshez használt eszközök tulajdonbavételével kapcsolatban. Ha egy zsidó ilyen eszközöket vásárol nem-zsidótól, azokat használat előtt meg kell merítenie egy mikué­­ben. לובט םוי t Tvul jóm - Szó szerint: az, aki a nap folya­­mán már megmerítkezett [a rituális fürdő­­ben], A rituális tisztátalanságnak számos olyan esete van, amelynek hatálytalanítása két lép­­csőben történik: 1. Alámerülés egy mikvé-ben (azaz rituális fürdőben). Lásd: tvilá. 2. Annak a napnak a vége, amelyen a rituálisan tisztáta­­lan személynek alá kell merülnie a mikué-ben - vagyis a napnyugta. Lásd: heerév semes. Az alámerülés és a napnyugta közötti időszakban a tuul jóm még bizonyos mértékig tisztátalannak számít, ezért - ha az illető kohén - ilyenkor még tilos áldozati húst vagy trumát fogyaszta­­nia, nem felszentelt élelmiszert és második tize­­det (máászér séni) azonban már fogyaszthat. lötumá-ig - áldozati ételek esetében -, azaz a negyedik fokozatig. Etel soha nem válhat áu hátumá-vá, vagyis a rituális tisztátalanság el­­sődleges forrásává. Tehát egy személy vagy egy eszköz adhat át rituális tisztátalanságot été­­leknek, étel azonban nem adhat át rituális tisz­­tátalanságot egy személynek, hacsak az illető meg nem eszi azt az ételt. Ugyanígy étel nem adhat át rituális tisztátalanságot másik ételnek, folyadékoknak viszont igen. Egy darab étel csak abban az esetben képes rituális tisztátalanságot átadni, ha legalább egy tojás nagyságú (bécá). Egyes szaktekintélyek úgy tartják, hogy rituális tisztátalanságot megkapni is csak akkor képes, ha legalább ekkora méretű. תאמוט העבש־ TI* “I Tumát sivá - Rituális tisztátalanság, amely hét napon át tart. Annak a személynek, aki a rituális tisztátalanság egy súlyos formáját kapta meg - például az, aki egy nidá-val, azaz egy menstruáló nővel közösült, vagy az, aki embe­­ri holttesttől vált rituálisan tisztátalanná (tumát mét) -, legalább hét napig várnia kell, mielőtt visszanyerheti rituális tisztaságát. םוטמוט Tumtum - Szó szerint: fedett, rejtett. Azt a személyt (vagy emlősállatot) illetik ezzel az el­­nevezéssel, akinek (illetve amelynek) a nemi szervei születésétől fogva rejtettek, vagy annyi­­ra alulfejlettek, hogy nem lehet megállapítani, hogy az illető személy (illetve emlősállat) hím­­vagy nőnemű-e. Lásd: ándroginosz. החיבט הריכמו Tvihá umhirá - Szó szerint: Levágja és eladja. Ha valaki ellop egy ökröt, vagy bárányt, majd levágja, vagy eladja az állatot, a tulajdonosnak az ökör értékének ötszörösét, a bárány értékének pedig négyszeresét kell visszafizetnie (lásd még: árbáá váhámisá. 2Mózes 21:37.). A tolvajnak ezt a bírságot abban az esetben is meg kell fizetnie, ha nem személyesen adta el, vagy vágta le az ál­­latot, hanem csak meghagyta másnak, hogy így tegyen. Ez azok közé a ritka esetek közé tartozik, amikor a Tóra szerint az ember felelősséggel tar­­tozik beosztottjai tetteiért. ה^יבט Tvilá - Alámerülés/megmerítkezés. Ez a kifeje­

Next

/
Oldalképek
Tartalom