Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Talmudi fogalmak

912 Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések élelem ״semlegesíti” (mövátél) a nem-kóser élelmet. Olyan esetekre vonatkozóan, ahol a megízlelés kivitelezhetetlen, a Bölcsek úgy rendelkeztek, hogy a semlegesítés hatékony­­sága érdekében az ilyen elegyekben a kóser élelmiszer mennyisége legalább hatvanszorosa kell legyen a nem-kóser élelmiszer mennyisé­­gének. Más törvény vonatkozik a min bömino- ״egy bizonyos fajta ugyanabban a fajtában”- típusú elegyekre, vagyis amikor ugyanolyan típusú nem-kóser és kóser étel keveredik ősz­­sze véletlenül (ilyen például az ugyanabból az állatból származó és ugyanolyan ízű tiltott háj [hélev] és engedélyezett zsír [sumán] keveré­­ke). Az ilyen esetekkel kapcsolatban vita van a Bölcsek között. Egyesek közülük azt állítják, hogy az ilyen elegy semmiképpen sem kóser- mindegy, hogy milyenek az arányok. Mások viszont azon a véleményen vannak, hogy a tó­­rai törvény szerint az elegy kóser, ha a benne lévő kóser élelmiszer mennyisége meghalad­­ja a nem-kóser élelmiszer mennyiségét, ám rabbinikus rendelkezés szerint ahhoz, hogy a semlegesítés hatékony legyen az ilyen elegyek­­ben, a kóser élelmiszer mennyisége legalább hatvanszorosa kell hogy legyen a nem-kóser élelmiszer mennyiségének. ןמ דצה Min hácád - Szó szerint: oldalról. Az volt a szokás, hogy polgári peres vagy rituális kérdé­­seket érintő ügyekben mindig a legtanultabb, legtapasztaltabb bíró kezdte meg a tárgyalást, és őt követte a többi bíró, kezdve a követke­­ző legtanultabbal, haladva szépen sorban, s a végén a legkevésbé tapasztalt zárta a sort. Fő­­benjáró vétségek tárgyalásakor azonban a tár­­gyalást ״oldalról” kezdték meg, vagyis a legfi­­atalabb bírák felől, akik a legtávolabb ültek az elnöklő bírótól, ily módon biztosítva számukra a lehetőséget, hogy szabadon kifejtsék a vélemé­­nyűket. És csak őket követően került sor arra, hogy az idősebb és tapasztaltabb bírák is kifejt­­sék nézeteiket. Egy elbeszélés szerint (Szánhedrin 36a.), rabbi Jehudá háNászi törvényszékén min­­den tárgyalást ״oldalról” kezdtek, mert feltété­­lezték, hogy senki sem merne ellentmondani rabbi Jehudának. החנמ T t • Minhá - 1. Délutáni ima. Egyike a napi há­rőn el kell végezni a körülmetélést, utána pe­­dig meg kell merítkeznie a mikvé-ben. תמחלמ הןצמ Milhemet micvá - Szükségszerű, kötelező háború (szó szerint: ״háború [ami] micvá”), azaz olyan háború, amit a zsidó népnek meg kell vív­­nia. A milhemet micvá elindítható a Szánhedrin előzetes engedélye nélkül is, és minden zsidó kö­­teles részt venni az ilyen háborúban, még azok is, akiket a Tóra felment a háborúskodás alól (5Mózes 20:5-8.). A milhemet micvá kategóriá­­ba a következők tartoznak: 1. az Amálék eile­­ni háború, 2. az Izrael földjéért vívott háború a kánaániták ellen, és 3. az önvédelmi harc. Lásd még: milhemet rösut. Számos törvénymagya­­rázó a harmadik kategóriát magasabb rendűnek tartja, mint az első kettőt, és Milhemet hová­­nak, ״kötelező háborúnak” nevezi. תמסלמ תושיר Milhemet rösut - Nem kötelező háború. Egy zsidó király által vívott háború Izrael hatá­­rainak kiterjesztéséért, vagy olyan más célért, ami nem esik a milhemet micvá kategóriájá­­ba. Az ilyen háborút csakis a Szánhedrin enge­­délyével lehet elkezdeni. Bizonyos férfiaknak nem kell részt venniük az ilyen háborúban: 1. aki most házasodott (házasságának első évé­­ben, 5Mózes 24:5.), 2. aki új házat épített (uo.), vagy aki szőlőt ültetett (uo. 6.) és még nem vette hasznát, 3. aki eljegyzett egy lányt, de még nem vette feleségül (uo. 7.), 4. aki félénk és csüggedt szívű (uo. 8.). Miután hadrendbe áll­­tak, a mösuáh milhámá. ״a háborúra felkent kohén”, illetve a sotrim (a katonai rendőrök) felhívják a figyelmet, hogy mindazok, akik mentességet élveznek, hazatérhetnek. Azon­­ban mindenkinek részt kellett vennie a háborút elősegítő munkálatokban, mint ellátás, útkar­­bantartás, stb. ןימ וניאשיב ונימ Min böseéno minő - Szó szerint: bizonyos fajta [étel] másik típusú [ételiben. Nem-kóser ételeknek kóser ételekkel való véletlen ősz­­szekeverése (ilyen például a disznózsír kóser hallal való összekeveredése). Az ilyen elegy csak akkor kóser, ha a nem-kóser élelmiszer íze már nem érezhető benne. Ilyes esetek­­ben úgy tekintünk a keverékre, hogy a kóser

Next

/
Oldalképek
Tartalom