Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Talmudi fogalmak

Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések 889 volt böjtölniük vagy temetésen elhunyt rokona­­ikat méltatniuk. דרידה^ו״זזדן Korbán öle vöjoréd - Mozgó skála szerin­­ti áldozat. Három olyan vétek van, amelynél a vétkező anyagi helyzetét is figyelembe veszik annak eldöntésénél, hogy az illetőnek milyen vétekáldozatot kell hoznia. E három vétek a kö­­vetkező: 1. Esküszegés (svuát bituj). 2. Hamis esküvés annak érdekében, hogy az illetőnek ne kelljen tanúvallomást tennie (svuát háédut). 3. A Szentélybe való belépés, vagy az áldozatokból való részesülés rituálisan tisztátalan állapotban (tumát mikdás vökodásáv). E három esetben a vétkezőnek egy nőstény juhot, vagy nőstény kecskét kell hoznia vétekáldozatul. Ám ha az ille­­tőnek nem telik ilyen állatra (lásd: dálut vödálé dálut), akkor helyette hozhat egy pár galambot (kén), egyet égőáldozatul (olá), egyet pedig vé­­tekáldozatul (hátát). Ha azonban még erre az áldozatra sem telik neki, akkor lisztáldozatot is hozhat helyette (mintát hoté). סוכ לש־ הכרב Kosz sei bráhá - Szó szerint: az áldás poha­­ra. Az a pohár bor, amelyre áldást mondanak pl. kiduskor, étkezés utáni hálaadáskor (birkát hámázon), vagy az esküvői áldások (birkát hátánim) elmondásakor. Ez a pohár legalább egy röviit (0,86 dl) bort kell tartalmazzon. Az erre a pohárra vonatkozó előírások között sze­­repel, hogy használat előtt ki kell öblíteni, és hogy tele kell tölteni. Szokás, hogy az áldás elmondását követően az összes jelenlévő iszik ebből a pohár borból. תיפכ הטמה T • - ־ • I Köfiját hámitá - Az ágy felfordítása. Ősi gyakorlat a gyász első hét napja során (sivá). A gyászoló házában minden ágyat fel kellett fordí­­tani. A gyászoló csak akkor aludt az ágyakon, ha azok ilyen módon voltak elrendezve. Jólle­­hét a talmudi időkben ez még elterjedt szokás volt, ma már sehol sem gyakorolják. Könyök - Lásd ámá. הבותכ T I Kötubá - Házassági szerződés. Szó szerint: ״írott dokumentum”. Jogi dokumentum, ame­­lyet a házasság megkötésekor a férj ad a felesé­teszi érvénytelenné az áldozatot. Ezt az elvet bizonyos egyéb olyan háláhikus területekre is kiterjesztették, amelyekkel kapcsolatban a Böl­­esek kijelentették, hogy bizonyos cselekedete­­két nem kell végrehajtani, ha megvan a lehető­­ség arra, hogy végrehajtsák őket. ץמוק Komec - Lásd: kmicá. םנוק Konám - A fogadalom (TiederJ egy fajtája. A konám speciális fogadalom, amellyel valaki megtiltja magának valaminek a fogyasztását, vagy azt, hogy valamiből vagy valakitől hasznot húzzon, mégpedig oly módon, hogy kijelenti: ״Ez a személy számomra konám." A konám szó a korbán - ״áldozat” - szót helyettesíti, és éppen azért használják, hogy ezáltal elkerüljék magának a korbán szónak a használatát. הלוק Koré - Szó szerint: ge­­renda. Egy zsákutcában végződő közt vagy utcács­­gerenda kát el lehet rekeszteni a (הליק) bejárata fölé helyezett ge­rendával abból a célból, hogy szombaton és ünnepnapokon lehessen dolgokat vinni benne. Az ilyen gerenda legalább egy tenyérnyi (tefáb) vastag kell lennie, és a földtől számított legalább tíz tenyérnyi és legfel­­jebb húsz könyök magasságban kell legyen rög­­zítve. A gerenda arra figyelmeztet, hogy ezen kívülre semmit sem szabad vinni. ןברק םיצע Korbán écim - Faáldozat. Egyike azoknak a felajánlásoknak, amelyeket egy egyén a Szén­­tély számára tehet. A második Szentély korai éveiben nem volt elegendő fa az áldozatok oltá­­ron való elégetéséhez, és ezért bizonyos csalá­­dók önként vállalták a Szentély fával való ellátá­­sát. Később, nagylelkűségükről megemlékezen­­dő, azok a napok, amelyeken ezek a családok annak idején fát szállítottak az oltár számára, ünnepnapokká váltak számukra. Ezeken a na­­pokon ezek a családok fát hoztak a Szentély­­be, hogy azt áldozatként bemutassák az oltáron (korbán écim), és ezeken a napokon nekik tilos

Next

/
Oldalképek
Tartalom