Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Talmudi fogalmak

Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések 871 sem végezhetők. E törvények megszegéséért azonban más büntetést róttak ki: a szombat tör­­vényeinek megszegését bármely földi bíróság halállal büntetheti, míg Jóm kipur törvényeinek megsértésének következménye az Ég általi halál (kárét). A munkavégzés tilalmán túl tilos Jóm kipur napján enni és inni, bőrből készült lábbelit viselni, fürödni, a testet illatos olajjal bekenni, valamint szexuális életet élni. Jóm kipur nap­­ján az Örökkévaló megbocsátja a zsidóknak a tevőleges és a tiltó parancsolatok megszegését. Jóm kipur azonban csak akkor ad feloldozást az emberek egymás ellen elkövetett vétkei­­kért, ha előzőleg bocsánatot kérnek egymástól. Jóm kipur napján öt alkalommal hangzanak fel imák, beleértve a záróimákat is (nöilá). Minden egyes alkalommal elhangzik a viduj, a bűnval­­lomás. A Szentély fennállásának idején a jóm kipuri szertartást kizárólag a főpap vezethette. E szertartásnak számos különleges mozzanata volt, és ezen a napon több különleges áldoza­­tot mutattak be. A főpap a szertartás részeként fehér lenruhát öltött (bigdé láván), és belépett a Szentek Szentjébe (kodes hákádásim). A Jóm kipur napjára vonatkozó törvényeket és előírásokat a Talmud Jomá traktátusa tárgyalja. םוי הסינכה Jom hákniszá - Szó szerint: a gyülekezés napja. Hétfő és csütörtök, azok a napok, ame­­lyeken a falusiak összegyűlnek a nagyobb vá­­rosokban. A Tórát ezeken a napokon olvasták a zsinagógákban, és a bírói testületek is ezeken a napokon tartották üléseiket. Ennek megfele­­lően a szűz menyasszonyok esküvőit szerdai na­­pokon tartották, arra az esetre, ha a vőlegény panasszal kívánna élni menyasszonyával szem­­ben (táánát bötulim) Szokás volt a Mögilá-t (Eszter könyvének tekercsét) Purim előtt ezen napok valamelyikén felolvasni azon falusiak kedvéért, akik máskülönben nem lettek volna jelen a felolvasáson. Manapság a jóm hákniszá­­val társított különleges gyakorlatokat már nem követik, ami megmaradt belőlük, az csupán a hétfőnkénti és csütörtökönkénti Tóra-olvasás, valamint az ezeken a napokon mondott hosz­­szabb táhánun). םוי ףנה ÍV V Jom henef - Szó szerint: az [omer] len­­getésjének] napja. Niszán 16-ika, vagyis az a ilyen gyermek anyjára nem vonatkoznak a ritu­­ális tisztaságnak azok a törvényei, amelyek arra a nőre vonatkoznak, aki természetes úton szülte meg gyermekét (joledet). ’׳יללי Joledet - Frissen szült nő. A Tóra különféle előírásokat tartalmaz az olyan nőkre, aki termé­­szetes módon szültek (szemben az olyan nőkkel, akiken császármetszést hajtottak végre). A fris­­sen szült nő hét napon át számít rituálisan tisz­­tátalannak, ha fiút szült, és tizennégy napig, ha lányt. Később, miután megmerítkezett a mikvé­­ben (azaz a rituális fürdőben; lásd: tvilá), rituáli­­san tiszta lesz a következő harminchárom illetve hatvanhat napon át, még akkor is, ha ez alatt az idő alatt méhi vérzést (dám tohár) tapasztal. Ennek ellenére azonban fiú után negyven napig, lány után pedig nyolcvan napig tilos belépnie a Szentélybe vagy ennie az áldozatok húsából. A szülést követő negyvenedik (illetve nyolcvana­­dik) napot követően tisztulási áldozatot köteles bemutatni a Szentélyben. Ez az áldozat égőál­­dozatként (olá) bemutatott egyévesnél fiatalabb bárányból valamint vétekáldozatként (Iratát) bemutatott galambból, vagy gerléből áll. Ha az asszonynak nem telik bárányra az égőáldozathoz akkor bemutathat két gerlét vagy két galambot, egyet égőáldozatként, egyet pedig vétekáldozat­­ként. Ezt követően beléphet a Szentélybe, és ehet az áldozati ételekből. (Lásd 3Mózes 12:1-8.) ףילױ םיל חל$ה Jolih löjám hámeláh - Szó szerint: vettessék a Holt-tengerbe. Képletes kifejezés, ami azok­­tói a tárgyaktól való megszabadulásra vonatko­­zik, melyekből nem származhat haszon (iszuré hánáá), köztük különösen a bálványimádással kapcsolatos dolgokra (ávodá zárá). Amennyi­­ben ezeket nem lehetett elégetni (niszráfin), vagy eltemetni (nikbárin), a tengerbe vetették őket. Erre a célra nem csak a Holt-tenger, ha­­nem minden más tenger is megfelel. םוי םירופיכה Jom hákipurim-Engesztelőnap, Jom kipur. A Tóra pontosan leírja azt a különleges szertar­­tást, melyet tisri hónap tizedik napján tartottak a Szentélyben. Ezen a napon böjtöt kellett tar­­tani és bűn vallomást kellett tenni (3Mózes 16.). A szombaton tiltott munkák Jóm kipur napján

Next

/
Oldalképek
Tartalom