Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Talmudi fogalmak
854 Talmudi és halaliikus fogalmak és kifejezések rituálisan lett levágva (shitá). Emiatt két sorozat korbácsolás jár neki (málkot). תבטןן תורנה Hátávát hánérot - A menőm, a jeruzsálemi Szentély hétkarú gyertyatartója meggyújtásának előkészítése. A Szentélyben zajló rendszeres tevékenységek egyike az volt, hogy a menorá-1 előkészítették a meggyújtásra (lásd 2Mózes 30:7.). Ebbe beletartozott az előző estéről maradt korom és hamu eltávolítása, és a kanócok előkészítése. A szertartást kora reggel végezték, mikor a menorá legtöbb lángja már kialudt. בוטה ביטמהו Hátov vöhámétiv - Szó szerint: Ő, aki jó és jót tesz. 1. Egy hálaadó áldás, amelyet akkor mondunk, amikor a jó, amelyben részesülünk másoknak is a javát szolgálja - ilyen például az eső. Ha a jóban, ami történik, csupán egyetlen személy részesül, akkor az illető a sehehejánu áldást mondja el (lásd: zmánj. 2. Az étkezés utáni hálaadás (birkát hámázon) negyedik áldása, amellyel a Bár Kohbá-felkelés (i.sz. 135) végén Bétár elestét és a halottak eltemetését követően a Bölcsek toldották meg az eredeti három áldást. הארתה Hátráá - Figyelmeztetés. Előírásos figyelmeztetése annak az embernek, aki törvénysértést készül elkövetni. A figyelmeztetésnek jeleznie kell a cselekedet tiltott voltát, és a törvény megszegőjére váró büntetést. Halálbüntetés és testi fenyítés csak az esetben róható ki, ha a törvénysértőt előzetesen figyelmeztették, és ezt ő elismerte mielőtt a bűnt elkövette volna. Előzetes figyelmeztetés nélkül csak néhány esetben szabható ki büntetés, például bálványimádásra történő felbujtás (mészit), vagy konspirációs hamis tanűzás (édim zomömim) esetén. Hávdálá - Szó szerint: elválasztás, megkülönböztetés. Azoknak a szombat vagy ünnepnap végén elmondott áldásoknak a gyűjtőneve, amelyekkel kihangsúlyozzuk ezeknek a napoknak a szentségét és azt a különbséget, ami ezek és a hétköznapok között fennáll. A szombat kimenetelekor áldást mondunk egy pohár mények esetén lehet feloldani. A Ros hásáná előtt napon kollektív fogadalom-feloldozást tartunk (lásd Sámuel imája - Zsidó imakönyv 367. oldal). תאטח T ־־ Hátát - Vétekáldozat. Annak a személynek, aki véletlenül elkövetett egy amúgy kárét bűntetendő vétket, engesztelésül vétekáldozatot kell bemutatnia (hájáv hátát). Egy magánszemély által hozott efféle vétekáldozatot egy évesnél fiatalabb nőstény juhból vagy kecskéből kell bemutatni. Az állatot a Szentély-udvar északi részén kell levágni, és a vérét egy edényben felfogni (kábálá). A vérből az oltár mind a négy sarkára kell hinteni (árbá mátánot). A vétekáldozat zsírjait (émurim) az oltáron elégetik, a húsát pedig a kohénok elfogyasztják. Más vétekáldozatokat bizonyos esetekben a rituális tisztátalanság időszakát követő megtisztulási szertartások (lásd: táhárát házáv; táhárát hámöcorá) részeként mutatnak be. Léteznek másfajta, a közösségért való engesztelésül bemutatandó vétekáldozatok is (hátáot hácibur), a nép vezetői pedig különleges vétekáldozatokat mutatnak be a bűnökért való engesztelésül (lásd: szöir nászi). Lásd még: korbán öle vöjoréd. תאטח ףועה Hátát háof - Vétekáldozatként bemutatott szárnyas. Szegények által bemutatott vétekáldozat (lásd: dálut vödálé dálut), mozgó skála szerinti áldozat (korbán öle vöjoréd) esetében. Szárnyast kell bemutatni vétekáldozat gyanánt még a következőknek is: frissen szült nőnek (joledet), záv-nak, zává-nak, szegény poklosnak (möcorá) rituális tisztátalanságuk időszakának végén (lásd: möhuszár kápárá), amiképpen az olyan názimák is, aki rituálisan tisztátalanná vált. A hátát háof-ot minden esetben égőáldozatként bemutatott szárnyas (ólát háof) kíséri. A hátát háof-ot a kohén az ujjkörmével öli meg (möliká), és a vérét az oltár délnyugati sarkára, a vörös felezővonal (hút hászikrá) alá önti, és ily módon a madár összes vérét az oltár lábához folyatja. A vétekáldozatként bemutatott szárnyasok teljes egészükben a kohénok tulajdonát képezik, és egyedül nekik van joguk elfogyasztani azokat. Az a nem-kohén (zár), aki hátát háof-ot fogyasztott, nem csupán tiltott áldozati hús fogyasztásában bűnös, hanem, abban is, hogy olyan szárnyas húsából evett, amely nem
