Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Talmudi fogalmak

Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések 845 kát képző udvar, vagy más beépítetlen területet. Ez a fogalom a Háláhá különféle területein igen nagy jelentőséggel bír. 1. A tulajdonszerzés törvényeire vonatkozóan (kínján): az ember udvara tulajdonszerző. Ez azt jelenti, hogy az a gazdátlan tárgy, melyet egy ember udvarán ta- Iáinak, az udvar tulajdonosának birtokába kerül anélkül, hogy a tulajdonszerzésnek bármely más formális aktusát teljesíteni kellene. Az udvar általi tulajdonszerzés módja különleges, és bölcseink esetenként olyan helyekre, illetve tárgyakra is kiterjesztették, melyek a szó szoros értelmében nem tekinthetők udvarnak. A tulajdonszerzés törvényei megkülönböztetik az őrzött udvart (há­­cér hámistámeret) az őrizetlentől. Az előbbit kerítés és zár védi, és tulajdonosa számára a tulajdonszerzés szempontjából nagy erővel ren­­delkezik, míg az utóbbinak a tulajdonos számára kisebb a tulajdonszerzési ereje. Hasonlóképpen különbség van a tulajdonosa által tudatosan őr­­zött udvar és a tudatosan nem őrzött udvar kö­­zött. 2. A közösen birtokolt tulajdonra vonat­­kozóan: ez bekerített udvarra, mégpedig általá­­ban több család által lakott épület előtti területre vonatkozik. Számos háláhá (törvény) részletezi az udvar felosztását a tulajdonosok között. Az ilyen udvart lényegében az ajtók számának meg­­felelően osztják fel, és minden ajtóhoz bizonyos nagyságú terület tartozik, amelyen át meg lehet közelíteni, illetve javakat lehet szállítani. Ugyan­­csak törvények szabályozzák a különféle tárgyak használatának jogát az udvarban, valamint azt is, miképpen osztozzanak a tulajdonosok olyan esetekben, amikor az udvar túl kicsi ahhoz, hogy fel lehessen osztani. Ezeknek a törvényeknek a közös tulajdonosok által tett fogadalom (neder) esetében különféle vonatkozásai vannak. 3. A szombati törvényekre vonatkozóan. A ház előtt fekvő bekerített udvar magánterületnek (rösut hájáhid) számít ugyan, ám mégsem szabad a szombaton semmiféle dolgot a házból az udvar­­ba, illetve az udvarból a házba vinni, amennyiben az udvar több lakos között oszlik meg. E problé­­ma áthidalásának a módja az ״udvarok egyesi­­tése” (éruv hácérot), ami lehetővé teszi, hogy az udvaron, illetve az udvarból a különböző há­­zakba vigyenek dolgokat. A háláhá különbséget tesz előudvar - melyen az emberek rendszerint keresztülhaladnak és amelyet állandóan használ­­nak - és a hátsó udvar (kárpéf) között, melyet általában raktározásra használnak. azt hihetik, hogy a hasonló, ámde tiltott dolgok szintén megengedettek. Más rendeleteket meg azért instruáltak a Bölcsek, mert történt valami­­lyen eset (máásze sehájá), amelyben, akár tény­­legesen, akár csak potenciálisan, de felmerült a vétkezés veszélye, és ezért a Bölcsek az összes eljövendő nemzedék számára és érdekében hoztak egy erre az esetre vonatkozó rendeletet. H-H האלעה Hááráá - A közösülés első szakasza. A foga­­lom pontos definíciója talmudi vita tárgya (lásd Jövámot 55b.). A legtöbb olyan esetben, ahol a Tóra közösülésről beszél - akár mint tiltott do­­logról, akár mint egy micva teljesítéséről - nem tesz különbséget hááráá és a szexuális aktus be­­teljesítése (bijá) között. Kivétel ez alól a zsidó szolgának feleségül szánt félig szabad nem-zsidó szolgálóval (sifhá hárufá) való közösülés esete. Ilyen esetben ugyanis a hááráá nem bünteten­­dő (lásd 3Mózes 19:20.). המלעה Háárámá - Kijátszás. A törvény kijátszása oly módon, hogy az illető tiltott cselekedetet hajt végre (vagy nem teljesít valamilyen kötelezettsé­­get), s eközben olyannak tetteti magát, mint aki nem tudja, hogy cselekedete milyen követkéz­­ményekkel jár. A Bölcsek bizonyos esetekben nagyon szigorúak, és súlyos pénzbírságra ítélik a törvény kijátszóját. באה םלוק לכיץ יאצױ ױצי?[ן Hááv kodém lohol jocé hálácáv - Az apa elsőbbséget élvez minden utódjával szemben. Az örökösödés törvényeit szabályozó alapelv. Ha valaki utódok nélkül hal meg, az öröklés joga az illető apjára adódik tovább (majd ezt kö­­vetően - ha az illető apja is meghalt már - az il­­lető apjának örököseire). Ha az elhunyt apjának nincsenek örökösei, az öröklés joga az elhunyt nagyapjára adódik tovább (majd ezt követően annak örököseire). Tehát az öröklés joga min­­den szinten először az apára adódik tovább, majd tőle az ő örököseire. רצח Hácér - Udvar. Egy vagy több tulajdonos birto­

Next

/
Oldalképek
Tartalom