Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Talmudi fogalmak
996 Talmudi és háláhikus fogalmak és kifejezések tátalan emberek és tárgyak a mikvé-ben (״rituális fürdőben”), azaz nagyobb mennyiségű esővízben történő megmerítkezés útján megtisztíthatok. Az ilyen mikue azonban csak akkor tisztítja meg a benne megmerítkezőket, ha a víz nem mozog (ásboren), és mennyisége nagyobb egy bizonyos minimálisan megszabott mennyiségnél. Ezzel ellentétben a természetes mozgó vizekben, folyókban és patakokban - s egyes vélemények szerint tengervízben - történő megmerítkezés is tisztít, noha a víz mozog (zohálin), és nincs meghatározva a megmerítkezés hatásosságához szükséges minimális vízmennyiség. הנוז T Zoná - Szó szerint: prostituált, azonban nincs kapcsolat a kifejezés háláhikus definíciója és a bibliai valamint a modern héber nyelvben bevett pejoratív használata között. Háláhikus értelemben ugyanis ez egy jogi státuszt jelöl, és arra a nőre utal, aki olyan férfivel létesített nemi viszonyt, aki a Tóra szerint számára tiltott, és vele házasságra sem léphet. (Például nem közösülhet egymással egy férjes asszony és olyan férfi, aki nem a férje, vagy egy fivér és egy nővér.) Ez a kategória egyaránt érvényes, akár önszántából, akár akarta ellenére keveredett tiltott viszonyba. Tekintettel arra, hogy a zsidó vallás szigorú házasság szabályai sok más kultúrában nem érvényesülnek, így a zsidóságba betérő nő is ebbe a jogi státuszba esik. A státusz lényege pedig, hogy az ilyen nőnek ezt követően tilos kohénhoz feleségül mennie, vagy akár egy kohén feleségének maradnia (3Mózes 21:7.). הקירז Zriká - Dobás, öntés. A kifejezés az áldozati vérnek az oltáron (mizbéáh) való bemutatására utal. A zriká egyike annak a négy alapvető műveletnek (árbá ávodot), amelyből a szentélyi állatáldozatok bemutatása áll. A vér oltáron való bemutatásának a módja az aktuális áldozat természete szerint változott (lásd: házáá; stájim sehén árbá). A vérnek az oltáron való bemutatása volt az a sarkalatos elem, amely arról gondoskodott, hogy az áldozat bemutatása engesztelést hozzon. Következésképpen, amint a vér annak rendje és módja szerint bemutatásra került az oltáron, a személy, aki az áldozatot hozta, engesztelési nyert, még abban az esetben is, ha egy someret jávám - azaz gyermektelenül elhalt férfi özvegye - és az elhunyt férj fivérei között abban az időszakban, amely a férj halála és azon esemény között telik el, amikor is az egyik fivér - az úgynevezett jávám - megköti az özveggyel a sógorházasságot (jibum), vagy aláveti magát a hálicá szertartásának. Hogy pontosan milyen természetű is a kapcsolat a jávám és a someret jávám között ebben az időszakban, az terjedelmes vita tárgyát képezi a Talmudban. Bizonyos szempontból - ha, például, felmerül a kérdés, hogy a jávám feleségül veheti-e a someret jávám közeli rokonát - a jávám és a someret jávám jegyespárnak tekintendő a férj halálának pillanatától kezdve. A ziká vagy jibum révén kötött házassággá alakul át, vagy a hálicá révén érvényteleníttetik és felbontatik. אתוליז יבד אניד Zilutá dövé diná - Bíróság iránti tiszteletlenség. Néha, amikor fennáll annak lehetősége, hogy a bíróság jó híre és méltósága csorbát szenved, a bíróság kiegészítő intézkedéseket hoz döntései foganatosítása érdekében és abból a célból, hogy fenntartsa korábbi ítéleteinek érvényességét, amit enélkül az intézkedés nélkül kétségbe vonhatnának. A Bölcsek vitatják egymás között, milyen mértékben terjed ki ez a fogalom. ןמןתכרב) (ןמץה Zmán (birkát házmán) - Szó szerint: idő (az időért mondott áldás). Az Örökkévalót magasztaló sehehejánu áldás: Báruh... sehehejánu vökimánu, vöhigiánu !izmán házé) - ״Áldott vagy Te... ki életben tartott, megőrzött bennünkét, s engedte megérnünk ezt a pillanatot. ” Két fő kategóriába tartoznak azok a helyzetek, amelyekben ezt az áldást elmondják: 1. Amikor egy micvát valaki életében először teljesít, vagy amikor egy olyan micvát teljesít, amelyet szabályos, de ritka időközönként kell teljesíteni (amilyen például az ünnepnapok megülése), vagy amikor olyat, amely csak ritkán adódik elő (mint amilyen az elsőszülöttek megváltása). 2. Amikor valaki valamely gyümölcsöt abban a szezonban először fogyaszt; általánosságban pedig akkor, amikor valaki valamilyen szokatlan jót vagy örömöt él meg. Lásd: hátov vöhámétiv. זילחיז Zohálin - Mozgó víz. Rituális értelemben tisz
