Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bává Möciá traktátus: 3. fejezet
Silém völo rácá Hsává... - A letét kárpótlásának törvényei 463 a kétszeres kártérítésre? Vagy pedig a férjnek nem áll jogában a kétszeres fizetség jogát átruházni a kölcsönvevőre? השא הלאשש םלישו הלעב ?יאמ (11) Ha egy férjes asszony vett kölcsön egy jószágot, azt ellopták, és a férje fizette ki a tulajdonosnak a jószág értékét, mi a törvény? Joga van-e az asszonynak a kétszeres kártérítésre, mivel férje kártalanította a hitelezőt? Vagy pedig a hitelező jogosult a kétszeres kártérítésre, mivel a férjnek semmit sem adott kölcsön?- .וקית E kérdések után a Gömárá így fejezi be: Téku385, maradjon a kérdés eldöntetlen, vagyis nincs döntés e kérdések egyikét illetően sem386. Esküt kell-e tennie a letéteményesnek arra, hogy a zálog nincs nála? [A Gömárá idézi Ráv Hunát, aki egy fontos szabállyal egészíti ki Misnánkat:] רמא בר :אנוה ןיעיבשמ ותוא העובש הניאש T ־ ־־ V T : I • : - T ״ T .ותושרב : • Ráv Huná mondta: Még ha a letéteményes ki is jelenti, hogy az eskü helyett inkább kártalanítja a letétbe helyezőt, ez nem mentesíti őt egy másik eskü letétele alól, mivel (a bíróságon) megesketik egy másik esküvel, hogy a letét nincs a birtokában, hanem állításának megfelelően elveszett vagy ellopták387. יאמ אמעט - ןנישײח אמש ויניע ןתנ .הב ־־ “ T TS : • ־־ t I-T T TV I לאש יתש תורפ םלישו תחא ןהמ ?יאמ (7) Ha valaki kölcsönvett két tehenet, azokát ellopták, és a letéteményes fizetett az egyikért, de a másikért nem volt hajlandó, és később megtalálják a tolvajt, mi a törvény? Jogosult-e a kölcsönvevő az egy tehén után járó kétszeres kártérítésre, vagy semmire sem jogosult? לאש ןמ ץפתושה םלישו דחאל ןזלמ ?יאמ (8) Ha valaki egy olyan tárgyat kért kölcsőn, amelynek két tulajdonosa van, a tárgyat ellopják, és a kölcsönvevő csak az egyik hitelezőnek térítette meg a letét értékének ráeső részét, és megtalálják a tolvajt, mi a törvény? Jogosult-e a kölcsönvevő a kétszeres kártérítésnek arra a részére, amely, az általa kárpótolt tulajdonost illette volna meg, vagy semmire sem jogosult? ןיפתוש ולאשש םלישו דחא ןהמ ?יאמ (9) Ha két társ kér kölcsön valakitől egy tárgyat, azt ellopják, és a két társ egyike kifizeti a tárgy értének ráeső részét, mi a törvény? Jogosult-e a kétszeres kártérítés felére, mivel ő teljes mértékben eleget tett kötelezettségének, vagy semmire sem jogosult? לאש ןמ השאה םלישו הלעבל ?יאמ (10) Ha valaki kölcsönvett egy jószágot egy férjes asszonytól, és az az asszony tulajdonát képezte, a férjnek pedig haszonélvezeti joga volt rá, és a kölcsönvevő a férjnek fizette ki a jószág értékét miután ellopták tőle, mi a törvény? A férj tekintendő-e a jószág tulajdonosának, mely esetben a kölcsönvevő jogosult letéteményes sem a dupla kártérítésnek, sem a zálog értéknövekedésének semmiféle részére nem jogosult. (Túr, Hosen Mispát 295 fej.) 387 Háláhá■. Eskütételre kötelezzük arra vonatkozóan, hogy a letét nincs a birtokában. ״Ha a letéteményes kijelenti, hogy inkább hajlandó fizetni a letétért, minthogy megesküdjön, hogy a letét elveszett vagy ellopták, megteheti. Ha a letét olyasvalami, ami könnyen megszerezhető, akkor egyik esküt sem kell letennie (Maimonidész). Ha azonban egy különleges dolog, akkor a letéteményesnek meg kell esküdnie, hogy a letét már nincs a birtokában. Ez az eskü egyike a legkomolyabbaknak, és a letéteményes úgy teszi le, hogy közben valamilyen szent tárgyot tart a kezében. Ennek az eskünek az az oka, hogy - bár kifizeti a letétet - félő, hogy csak azért teszi, mert erősen vágyik a tárgyra, és így akarja elérni, hogy az igazi tulajdonos »eladja״ neki” - Ráv Huná vélemény szerint. (Sulhán Áruh, Hosen Mispát 295:1.) 385 Lásd Téku a Talmudi fogalmakban. 386 Háláhá: Mi a törvény?... Maradjon a kérdés. A felvetett kérdések megválaszolatlanul maradnak. Amikor a Talmud nem ad megoldást pénzügyi vitákban, a pénz általában az azt birtokló fél tulajdonában marad, annak az elvnek megfelelően, hogy A bizonyítás a vádlót terheli (hámojci méhávéjro áláv hárájá). A fenti esetekben azonban a pénz egy tolvaj birtokában van, és a kérdés az, hogy kinek kell kifizetnie. Rif és Maimonidész döntése értelmében sem a letéteményes, sem a letétbe helyező nem tekinthető a letét birtokosának, s ezért egyenlő arányban kell elosztaniuk a kétszeres fizetséget vagy a letét értéknövekedését. De ha egyikük még a bírósági döntéshozatal előtt megkaparintja a fizetséget, ő lesz a tulajdonos, és a másik peres fél nem veheti el tőle. Rif és Ros nem ért egyet, úgy rendelkeznek, hogy a letétbe helyezőt kell tulajdonosnak tekinteni, mivel ő az eredeti tulajdonos. A Gömárá által felvetett probléma megoldatlansága miatt a
