Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Bává Möciá traktátus: 1. fejezet

Árbá ámot - Kínján hácér - A talált tárgy megszerzésének módjai 431 maga felelősségre vonható a törvény meg­­szegeséért. Ilyen esetben a felelősség a megbí­­zottra hárul, és nem arra, aki megbízta. A tolvaj udvarának esetében azonban, amely nem vonható felelősségre, az a személy fele­­lős, aki mintegy megbízottjaként megbíz­­ta - tehát a tolvaj.- אלא ,התעמ רמואה השאל דבעו ואצ״ ובנג ״יל ואלד ינב אבויח והנינ יכה ימנ בייחימד ?ןחלוש [A Gömárá itt kifogásolja Ráviná érvelését:] Azonban ez alapján, ha egy ember azt mondja egy nőnek vagy egy rabszolgá­­nak, aki nem vonható felelősségre lopás által elkövetett törvényszegésért, hogy ״Eredj, és lopj nekem!”, abban az esetben is azt mondod, hogy az az ember a felelős, aki a lopásra utasítást adott? Nőktől és rab­­szolgáktól, mivel nincs saját vagyonuk, nem ki­­vánják meg, hogy fizessenek az általuk esetleg eltulajdonított holmikért. így az vonható felelős­­ségre az, aki utasította őket?- תרמא: השא דבעו ינב אבויח ,והנינ אתשהו אהימ תיל וחל .ימולשל י Válasz: A nő és a rabszolga elvben fele­­lős a törvény előtt, ha tolvajlást követ el, csakhogy semmilyen körülmények között nem áll módjukban fizetni, mivel a feleség a tulajdonát nem saját maga kezeli, hanem a fér­­je, a rabszolgának pedig nincs saját tulajdona, :ןנתד [A Gömárá itt ennek az érvnek a bizonyító­­sóval folytatja:] Ahogy egy Misnában369 azt tanultuk: הש־וגתנ ,השאה ררחתשנ דבעה - ןיבייח .םלשל Ha egy asszony, aki házassága idején kárt okozott, de azután elvált370, és már rendel­hanem pusztán hozzájutott, és nem adta vissza jogos tulajdonosának, például ha egy elkóborolt állat besétál az udvarába és ő rázárta a kaput)? Következésképp a vers az ״akárhogy” kité­­tel használatával egy kiegészítő törvényt ta­­nít nekünk, miszerint a tolvaj minden esetben felelősségre vonható, amikor a lopott tárgyat bármiképp a birtokában találják, beleértve azt az esetet is, mikor az udvarán bukkannak rá. יאו אקלס ךתעד רצח םושמ תוחילש יאבךתיא םא ןכ וניצמ חילש רבדל הריבע, אמייקו :ןל ןיא ודילש רבדל הריבע! T •• -J - : ״ [A Gömárá a továbbiakban azt magyaráz­­za, milyen problémát vet föl ez a Brájtá a fen­­tebbi elemzéssel kapcsolatban:] Ha az ״udvar” a ״kéz” kiterjesztése, ez esetben a Brájtá nem okoz problémát. Ha azonban úgy magyarázzuk, hogy az ״udvar” a ״meg­­bízott” kiterjesztése, akkor azt találjuk, hogy a tolvaj felelős a megbízottja - tehát az udvar - által elkövetett törvényszegésért! Ez nyilvánvalóan nem lehet helyes, mert léte­­zik egy elfogadott halahikus elv, miszerint megbízott által nem lehet törvényszegést elkövetni!368 Ha ugyanis valaki utasítja a meg­­bízottját, hogy a nevében kövessen el törvény­­szegést, a törvényszegésért teljes mértékben a megbízott felelős, és nem az az ember, aki küld­­te. Ennek ellenére esetünkben a felelősség áthá­­rul az utasítást adó személyre, azaz a tolvajra.- רמא :אניבר אכיה ןנירמא ןיאד חילש רבדל הריבע - אכיה חילשר רב אבויח לבא',אוה רצחב ואליז רב אבויח אוה - בייחימ וחלוש. : . T ־ ־ T X Erre az ellenvetésre Ráviná azt válaszolta: Milyen esetben állítjuk, hogy ״megbízott által nem lehet törvényszegést elkövetni”, és hogy a törvényszegésért maga a megbízott felelős? Olyan esetben, mikor a megbízott Számá nyomán; Sáh, Ros és Römá alapján.) (Suliján Árulj, Hosen Mispát Römá 182:1., uo. 410:8.) 369 Bánó Kámá 8:4. 370 Háláhá Ha az asszony elvált, vagy a rabszolga fel­­szabadult. ״Ha egy rabszolga vagy egy férjes asszony meg­­sebesít vagy megkárosít valakit, nem kötelezhető kártérítésre, mivel nincs tulajdona. Ha azonban az asszony később elválik, vagy a rabszolga felszabadul, akkor meg kell fizetnie az okozott kárt.” Römá hozzáteszi, hogy ha az asszony a házassága ide­­jén rendelkezik külön vagyonnal, még férjezett korában meg kell térítenie a kárt (Sulhán Aruh, Hosen Mispát 424:9.). 368 Háláhá-. Megbízott által nem lehet törvényszegést elkövetni. ״Jóllehet a megbízottnak általában ugyanaz a halahikus státusza, mint a megbízójáé, törvényszegésben nem lehet megbízott. Következésképp ha egy megbízott valakinek az utasítására bűnt követ el, a megbízót nem terheli felelősség a megbízó által elkövetett törvényszegésért. Ez a tétel csak ak­­kor állja meg a helyét, ha magának a megbízottnak is tiltva van a cselekedet; ellenkező esetben a megbízó a felelős” - Ráviná szerint (Römá). Más vélemények szerint a megbízó csak ak­­kor felelős, ha a megbízott képtelen a szabad választásra; ha azonban a megbízott képes a szabad választásra, akkor a meg­­bízó semmiképp sem felelős a megbízott cselekedeteiért. (Ráv

Next

/
Oldalképek
Tartalom