Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bává Möciá traktátus: 1. fejezet
Árbá ámot - Kínján hácér - A talált tárgy megszerzésének módjai 431 maga felelősségre vonható a törvény megszegeséért. Ilyen esetben a felelősség a megbízottra hárul, és nem arra, aki megbízta. A tolvaj udvarának esetében azonban, amely nem vonható felelősségre, az a személy felelős, aki mintegy megbízottjaként megbízta - tehát a tolvaj.- אלא ,התעמ רמואה השאל דבעו ואצ״ ובנג ״יל ואלד ינב אבויח והנינ יכה ימנ בייחימד ?ןחלוש [A Gömárá itt kifogásolja Ráviná érvelését:] Azonban ez alapján, ha egy ember azt mondja egy nőnek vagy egy rabszolgának, aki nem vonható felelősségre lopás által elkövetett törvényszegésért, hogy ״Eredj, és lopj nekem!”, abban az esetben is azt mondod, hogy az az ember a felelős, aki a lopásra utasítást adott? Nőktől és rabszolgáktól, mivel nincs saját vagyonuk, nem kivánják meg, hogy fizessenek az általuk esetleg eltulajdonított holmikért. így az vonható felelősségre az, aki utasította őket?- תרמא: השא דבעו ינב אבויח ,והנינ אתשהו אהימ תיל וחל .ימולשל י Válasz: A nő és a rabszolga elvben felelős a törvény előtt, ha tolvajlást követ el, csakhogy semmilyen körülmények között nem áll módjukban fizetni, mivel a feleség a tulajdonát nem saját maga kezeli, hanem a férje, a rabszolgának pedig nincs saját tulajdona, :ןנתד [A Gömárá itt ennek az érvnek a bizonyítósóval folytatja:] Ahogy egy Misnában369 azt tanultuk: הש־וגתנ ,השאה ררחתשנ דבעה - ןיבייח .םלשל Ha egy asszony, aki házassága idején kárt okozott, de azután elvált370, és már rendelhanem pusztán hozzájutott, és nem adta vissza jogos tulajdonosának, például ha egy elkóborolt állat besétál az udvarába és ő rázárta a kaput)? Következésképp a vers az ״akárhogy” kitétel használatával egy kiegészítő törvényt tanít nekünk, miszerint a tolvaj minden esetben felelősségre vonható, amikor a lopott tárgyat bármiképp a birtokában találják, beleértve azt az esetet is, mikor az udvarán bukkannak rá. יאו אקלס ךתעד רצח םושמ תוחילש יאבךתיא םא ןכ וניצמ חילש רבדל הריבע, אמייקו :ןל ןיא ודילש רבדל הריבע! T •• -J - : ״ [A Gömárá a továbbiakban azt magyarázza, milyen problémát vet föl ez a Brájtá a fentebbi elemzéssel kapcsolatban:] Ha az ״udvar” a ״kéz” kiterjesztése, ez esetben a Brájtá nem okoz problémát. Ha azonban úgy magyarázzuk, hogy az ״udvar” a ״megbízott” kiterjesztése, akkor azt találjuk, hogy a tolvaj felelős a megbízottja - tehát az udvar - által elkövetett törvényszegésért! Ez nyilvánvalóan nem lehet helyes, mert létezik egy elfogadott halahikus elv, miszerint megbízott által nem lehet törvényszegést elkövetni!368 Ha ugyanis valaki utasítja a megbízottját, hogy a nevében kövessen el törvényszegést, a törvényszegésért teljes mértékben a megbízott felelős, és nem az az ember, aki küldte. Ennek ellenére esetünkben a felelősség áthárul az utasítást adó személyre, azaz a tolvajra.- רמא :אניבר אכיה ןנירמא ןיאד חילש רבדל הריבע - אכיה חילשר רב אבויח לבא',אוה רצחב ואליז רב אבויח אוה - בייחימ וחלוש. : . T ־ ־ T X Erre az ellenvetésre Ráviná azt válaszolta: Milyen esetben állítjuk, hogy ״megbízott által nem lehet törvényszegést elkövetni”, és hogy a törvényszegésért maga a megbízott felelős? Olyan esetben, mikor a megbízott Számá nyomán; Sáh, Ros és Römá alapján.) (Suliján Árulj, Hosen Mispát Römá 182:1., uo. 410:8.) 369 Bánó Kámá 8:4. 370 Háláhá Ha az asszony elvált, vagy a rabszolga felszabadult. ״Ha egy rabszolga vagy egy férjes asszony megsebesít vagy megkárosít valakit, nem kötelezhető kártérítésre, mivel nincs tulajdona. Ha azonban az asszony később elválik, vagy a rabszolga felszabadul, akkor meg kell fizetnie az okozott kárt.” Römá hozzáteszi, hogy ha az asszony a házassága idején rendelkezik külön vagyonnal, még férjezett korában meg kell térítenie a kárt (Sulhán Aruh, Hosen Mispát 424:9.). 368 Háláhá-. Megbízott által nem lehet törvényszegést elkövetni. ״Jóllehet a megbízottnak általában ugyanaz a halahikus státusza, mint a megbízójáé, törvényszegésben nem lehet megbízott. Következésképp ha egy megbízott valakinek az utasítására bűnt követ el, a megbízót nem terheli felelősség a megbízó által elkövetett törvényszegésért. Ez a tétel csak akkor állja meg a helyét, ha magának a megbízottnak is tiltva van a cselekedet; ellenkező esetben a megbízó a felelős” - Ráviná szerint (Römá). Más vélemények szerint a megbízó csak akkor felelős, ha a megbízott képtelen a szabad választásra; ha azonban a megbízott képes a szabad választásra, akkor a megbízó semmiképp sem felelős a megbízott cselekedeteiért. (Ráv
