Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bává Möciá traktátus: 1. fejezet
Árbá ámot - Kínján hácér - A talált tárgy megszerzésének módjai 421 munkaadója kiterjesztésének tekintendő, tehát az általa talált tárgy nyilvánvalóan a munkaadóját illeti meg. Ám, ha egy közönséges (nem munkásként alkalmazott) személy, aki valaki más számára vesz föl egy talált tárgyat, nem szerzi meg azt neki. רמא יבר אײח רב אבא רמא יבר :ןנחוי היבגמה האיצמ וריבחל - .וריבח״הנןק Ráv Náhmánnal ellentétes álláspontra helyezkedett rabbi Hijá bár Abá, aki rabbi Johánán nevében azt tanította: Ha valaki egy másik személy részére vesz föl egy talált tárgyat, a tárgy ezáltal a másik tulajdonává válik. םאו רמאת וניתנשמ - רמאד הנת״ ,״יל אלו רמא הכן״ .״יל És ha erre azt mondod, hogy Misnánk első bekezdése ellentmond ennek a nézetnek, akkor, azt válaszolom, hogy a Misna csak azzal a meghatározott esettel foglalkozik, amelyben a lovagló így szól: ״Add ide nekém azt a tárgyat”, és nem azt mondja hogy ״Szerezd meg nekem”. Ha azt mondta volna, hogy ״Szerezd meg nekem”, már abban a pillanatban az övé lenne a tárgy, amint a másik azt fölvette, mivel az, aki másnak a képviseletében vesz föl egy gazdátlan tárgyat, a másik embernek szerzi meg azt. Mivel azonban a lovagló nem a ״szerezd meg”, hanem az ״add ide” kifejezést használta, ezzel arra utalt, hogy míg ténylegesen a kezébe nem kerül, nem számit rá, hogy megszerzi a tárgyat. Ennélfogva a tárgy fölvevőjének, míg át nem adja a tárgyat a lovaglónak, joga van meggondolnia magát360. mondja Ráv Náhmán, egy közönséges ember más számára nem szerezhet meg talált holmit.- רמאהו :בר לעופ לוכי רוזחל וב וליפא יצחב םויה! IA Gömárá itt kifogást emel:] Hogyan tekinthető a munkás munkáltatója puszta kiterjesztésének, holott Ráv azt mondta, hogy egy munkás (a rabszolgával ellentétben) akár a munkanap közepén is meggondolhatja magát358, és vállalt kötelezettségét megszegve, abbahagyhatja a munkaadójának végzett munkát! Ebből láthatjuk, hogy a munkás még az alkalmazása idején is megtartja saját, független mivoltát? - רמא היל: לכ המכ אלד רדה היב - דןכ לעב תיבה ,אוה יכ רדה היב י- אמעט אנירחא ,אוה ביתכד יכ״ יל ינב לארשי ״םידבע - ידבע ,םה אלו םידבע .םידבעל Ráv Náhmán erre így válaszolt neki (Rávának): Amíg a munkás nem lép viszsza, és folytatja a munkaadója számára végzett munkát, addig a keze olyan, mintha a munkaadója keze volna, és amit megszerez, azt a munkaadójának szerzi meg. Az, hogy a rabszolgával ellentétben bármikor visszaléphet a munkától, annak egész más oka van. írva van ugyanis359: ״Mert az én szolgáim Izrael fiai, szolgáim ők, akiket kivezettem Egyiptom országából”. Más szavakkai: Ok az Én szolgáim [az Örökkévalóé], és nem a szolgáim (azaz az emberek) szolgái. Következésképp semmiféle megállapodás nem kötelezhet egy zsidót arra, hogy akarata ellenére tovább dolgozzon. Mindazonáltal amíg a munkás valakinek az alkalmazásában áll, a 360 Háláhá: Talált holmi átadása egy másik személynek. ״Ha egy ember utasít egy másikat: »Szerezd meg nekem azt a tárgyat״, akkor amint a megbízott fölveszi a tárgyat, az a megbízó tulajdonába kerül. Ha azonban az első ember azt mondja: »Add ide nekem״, a tárgy fölvevője mindaddig dönthét úgy, hogy megtartja magának a holmit, amíg a tárgyat a kezében tartja" - rabbi Johánán nézete szerint. (Sulhán Aruhi, uo., 269:6.) 358 Háláhá: Egy munkás akár a munkanap közepén is meggondolhatja magát. ״A munkásnak akár a munkanap közepén is joga van visszalépni a vállalt munkától, és ez még akkor is érvényes, ha már belefogott a munkába, és megkapta a járandóságát; a pénz azonban, amit a ténylegesen ledolgozott órákért járó fizetségen felül kapott, adósság, és köteles azt visszafizetni a munkáltatójának” - Ráv tanítása szerint. (Sulhán Áruh, Hosen Mispát 333:3.). 359 3Mózes 25:55.
