Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bává Möciá traktátus: 1. fejezet
Árbá ámot - Kínján hácér - A talált tárgy megszerzésének módjai 419 dona, ezzel az összes többit megfosztja a tárgy megszerzésének lehetőségétől. היביתיא אבר בךל :ןמחנ Rává kétségbe vonta Ráv Náhmán véleményét, mégpedig a következő Brájtá alapján: . תאיצמ ומצעל-לעופ ״Bármit talál is a munkás, az az övé, és nem azé357, akinek akkor munkát végez. המב םירבד םירומא - ןמץב רמאש ול לעב תיבה שכנ ימע ,םויה רודע ימע .םויה ז Mikor és milyen körülmények között érvé-NYES EZ A SZABÁLY? AMIKOR A MUNKAADÓ ÚGY vette fel a munkást: »végezz el számomra egy bizonyos fajta munkát«. Például: »ma gyomlál- JÁL NEKEM« VAGY »MA KAPÁLJÁL NEKEM«. Ha ilyen esetben a munkás az idő alatt talál valamit, amire a munkaadó alkalmazta, akkor az az övé. לבא רמא :ול השע ימע הכאלמ םויה - ותאיצמ לש לעב תיבה אוה! Ha azonban a munkaadó azt mondta a mun-KÁSNAK: »MA DOLGOZZÁL AZ ÉN RÉSZEMRE«, de nem szabta meg konkrétan, miféle munkáról van SZÓ, EKKOR BÁRMIT IS TALÁL A MUNKÁS, AZ a munkáltatóé, mivel a munkás feladatához értendő az is, hogy a talált holmikat a munkaadójának szerzi meg”. Mindenesetre, mondja Rává, e Brájtá bői látjuk, hogy a munkás bizony megszerezhet egy talált tárgyat a munkáltatója képviseletében. Ez pedig ellentmondani látszik Ráv Náhmán és Ráv Hiszdá véleményével.- רמא היל: ינאש לעופ ודיד דןכ לעב תיבה .אוה Ráv Náhmán erre így válaszolt neki (Rávának): Erre az esetre nem hivatkozhatsz, mivel a munkás más eset, hiszen a keze olyan, mintha a munkaadójáé volna. Azáltal, hogy munkát vállal, a munkás a munkaadója alá rendeli független mivoltát, és a munkaadó személyének egyfajta kiterjesztésévé válik. Másfelől azonban, nem szerepeltetése az első állításban, illetve a másodikban történő használata szándékos. Ugyanis Ráv Náhmán szerint az egész Misna alaptétele, hogy a tárgyat fölvevő ember a puszta fölvétellel nem szerzi meg a tárgyat a lovasnak. Oda kell adnia neki, és csak ezután lesz a tárgy a lovas birtokában. További érvek a gazdátlan tárgy megszerzésének témájában בר ןמחנ ברו אדסח ירמאך :והייורת היבגמה האיצמ וריבחל - אל הנק .וריבח [A Gömárá Misnánk elemzését folytatja.] Ráv Náhmán és Ráv Hiszdá mindketten azt mondták: Ha valaki egy másik személy részére vesz föl egy talált tárgyat, a tárgy ezáltal nem válik a másik tulajdonává. A gazdátlan tárgy megszerzése különbözik a megszerzés más formáitól, ahol a más részére történő megszerzés érvényes. יאמ ?אמעט Mi az oka ennek? - יוה ספות לעבל בוח םוקמב בחש ,םירחאל ספותהו לעבל בוח םוקמב בחש םירחאל - אל .הנק Az az oka, hogy mivel a gazdátlan tárgy megtalálója úgy tekintendő, mint az, aki egy hitelező képviseletében elveszi egy adós tulajdonát egy olyan helyzetben, amikor ezzel másoknak (a szóban forgó adós többi hitelezőjének) veszteséget okoz. Márpedig az, aki egy olyan helyzetben veszi el a tulajdont egy hitelező nevében, amikor ezzel másoknak veszteséget okoz, ez esetben nem szerzi meg azt. Ezért tehát az az elv, miszerint egy embernek joga van valaki más részére megszerezni valamit, ilyen helyzetekre nem vonatkozik.356 Hasonlóképpen, mondja Ráv Náhmán és Ráv Hiszdá, ha valaki egy másik ember képviseletében vesz föl egy talált tárgyat, amely elméletileg mindenki tulaj357 Hál állá: A munkás által talált elvesztett tárgy az övé. ״Ha egy munkás egy elvesztett tárgyat talál, az még akkor is az övé, ha a munkaadója nem egy bizonyos fajta feladattal bízta meg. Ha azonban a munkást kifejezetten azért vették föl, hogy keressen meg és gyűjtsön össze elvesztett tárgyakat, akkor bármit talál is, az a munkáltatójáé” - a Brájtá Ráv Pápá szerinti értelmezését lásd lentebb, 12b. (Suliján Árul), uo. 270:3.) 356 Háláhá: Mikor valaki egy olyan helyzetben szerez tulajdont egy hitelezőnek, amikor a többi hitelezőnek ezzel veszteséget okoz. ״Ha valaki többeknek tartozik pénzzel, de nem áll módjában mindenkit kifizetni, és valaki az egyik hitelező nevében elveszi az adós valamilyen holmiját, ezáltal nem szerzi meg azt, hanem továbbra is az összes hitelezőnek joga van osztozni rajta, mintha még mindig a kölcsönkérő tulajdonában volna.” (Suli;ián Áruh, Hosen Mispát 105:1.).
