Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Sábát traktátus: 17. fejezet
Kol hákélim fejezete - A mukce törvénye 189 kintetében hasonlítja az ünnepnapot a szombathoz, ezért a mozgatás tekintetében is hasonlítaniuk kell. Hiszen amikor Nehemjá ben Háháljá fölemelte szavát korának laza szombattartása ellen, külön szólt arról a széles körben elterjedt gyakorlatról, hogy a különböző területek között tárgyakat mozgatnak167. Ebből következik, hogy Nehemjá azért tiltotta meg a tárgyak mozgatását (mukce), hogy az emberek ne vigyék ezeket közterületre. Logikus tehát, hogy a tárgyak mozgatására vonatkozó tilalmak esetében az átvitelre vonatkozó megszorítások voltak az irányadók. A Gömárá konklúziója szerint a fentebb idézett Misna - amelyik azt tanítja, hogy ünnepnapon nem szabad a fazekat fadarabbal megtámasztani, és amelyet Rává úgy magyarázott, hogy az ünnepi és a szombati törvények közé egyenlőségjelet tévő nézetre épít Bét Sámájt követi: halahikusan tehát érvénytelen168. VI. Rávnak Rávával egyetértő véleménye [Miután az összes ellenvetést elutasította, a Gömárá egy olyan nézetet idéz, amely megegyezik Ráváéval:] ףאו בר רבס הל אהל ,אברד רמאד :בר És Ráv szintén egyetért Rává abbeli véleményével, amely szerint egy tárgyat a használata miatt mozgatni ugyanaz, mint a helye kedvéért mozgatni. Mert Ráv azt mondta: רמ אלש בנגי - והז לוטלט אלש ,ךרוצל .רוסאו Egy kapát mozgatni azért, hogy el ne lopják - ez példa valaminek a ״nem szükségbői” történő mozgatására, és mivel a kapa tiltott eszköz, ezért ez tilos. Biztos helyre vinni egy tárgyat, ahol nem fenyeget az a veszély, hogy ellopják, egyenértékű azzal, mintha a tűző napról az árnyékba vinnénk. אמעט - אלש ,בנגי לבא ךרוצל ופוג ךרוצלו ומוקמ .רתומT Ez arra utal, hogy az okot azért minősíti ״nem ןיא ןיאיצומ תא ןטקה תאו בלולה תאו רפס הרות תושרל ,םיברה תיבו יללה .ץריתמ Bét Sámáj azt mondja, hogy ünnepnapon tilos magánterületről közterületre vinni olyasmit, aminek nincs köze az étel elkészítéséhez. Ezért tilos például gyereket, lulávót (a pálmaágat, a Szukkot-ünnepi csokrot) vagy tóra-tekercset magánterületről közterületre vinnünk. Bét Hilél viszont megengedi, hogy ünnepnapon átvigyenek olyan dolgokat, amiknek nincs közük az ételkészítéshez. Ennek megfelelően, Bét Sámáj hasonlóképpen tiltja az olyan termény mozgatását, amelyet nem fogyasztanak el az ünnepnapon, és ez még akkor is érvényes, ha ez anyagi veszteséget okoz. Tehát az a Misna, amely az ételkészítést leszámítva minden vonatkozásban egyenlőségjelet tesz az ünnepek és a szombat törvényei közé, Bét Sámáj véleményét tükrözi. Bét Hilél véleményét viszont az a Misna tükrözi, amelyik az anyagi veszteség elkerülése érdekében megengedi, hogy a tetőablakon keresztül leszórjuk a terményt. רמיא תעמשיד והל תיבל יאמש האצוה - לוטלט ימ ?והלתעמש [A Gömárá ezt az összevetést is megpróbálja elutasítani:] Milyen eset kapcsán hallottad, hogy Bét Sámáj az ünnepnapot a szombathoz hasonlítóttá? Csak olyan esetben, amikor egy tárgynak magánterületről közterületre történő viteléről beszélt, aminek szombati tilalma bibliai eredetű. Olyan esetben viszont, amikor valamit egy magánterületen belül mozgatnak, aminek szombati tilalma csupán rabbinikus eredetű - ebben az esetben hallottad-e, hogy ilyen őszszehasonlítást tesznek?- לוטלטו ,היפוג ואל םושמ האצוה ?איה [A Gömárá elutasítja ezt a különbségtételt:] Magát a mozgatást nem azért tiltották-e, mert féltek, hogy az egyik területről a másikra való átvitelhez vezethet? Természetesen azért! Akkor tehát, mivel Bét Sámáj az átvitel te(33a.) egészen másképp magyarázza a Misnát, és a szerint a magyarázat szerint halahikusan érvényes. 167 Lásd Nehemjá 13:15. 168 Érdemes megjegyezni, hogy a Gömárá a Bécá traktátusban
