Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Sábát traktátus: 17. fejezet
Kol hákélim fejezete - A mukce törvénye 175 יבר עשוהי :רבס ךות חתפה םינפלכ ,ימד לטלטמקו אנמ רצחבסיתבד. •• T : ־ T : T T Ebben az esetben, amikor az egyik ház bejárati ajtajának reteszét egy másik ház bejárati ajtajához viszik, rabbi Jehosuá azt állítja, hogy az ajtómélyedés olyan, mintha a ház belső része lenne, ezért amikor az ember levesz egy reteszt egy ajtóról, és egy másikra teszi, akkor az udvaron keresztül egyik házból egy másikba visz eszközt. Ez amúgy tilos lenne, de mivel a reteszt az ajtómélyedésből vesszük el, ami mégis kissé olyan, mintha az udvarhoz tartozna, ezért közvetett vonszolással megengedett. יברו ןופרט :רבס ךות חתפה ץוחלכ ,ימד אנמו רצחיז רצחב אק .לטלטמ Rabbi Tárfon viszont azt állítja, hogy az ajtómélyedés olyan, mint a ház külső része, és az udvarhoz tartozik, ezért amikor valaki átviszi a reteszt, akkor udvarról udvaron keresztül visz egy eszközt, ami meg van engedve. Rabbi Tárfon így megengedi, hogy a szokásos módon vigyék egyik ajtótól a másikig. הכודמ - יבר הימחנ .איה d) Ami a mozsárral foglalkozó Brájtát illeti, az rabbi Nehemjá véleményét tükrözi, aki csak a rendeltetésének megfelelően engedi meg az eszközök mozgatását, és mivel a mozsár rendeltetésszerű használata szombaton tilos, ezért rabbi Nehemjá szerint szombaton egyáltalán nem szabad mozgatni151. Tehát lehetséges, hogy mind a négy tanítás az után született, hogy lazítottak a Nehemjá ben Háháljá-féle megszorításokon. a frisseket pedig csak szombat reggeltől estig. Nem kellett tehát attól tartani, hogy a szellőzés hiánya miatt ilyen rövid idő alatt megromlanak. Tehát igazából nincs rá szükség, hogy szombaton átrendezzük vagy mozgassuk a csőveket, így a csövek szombati elmozdítását nem lehet azzal magyarázni, hogy a ״használatuk miatt” van rá szükség. תולקמ - רשפא יברכ .רזעלא b) Ami a rudakat illeti, amelyekre a peszáhi áldozatot szokás függeszteni, ezt szombaton lehét úgy csinálni, ahogy rabbi Elázár ajánlja: az áldozatot az emberek karjára függeszteni. így igazából nincs is szükség a rudak mozgatására. אךטסולג - ,יאנ!יברדכ c) Az a Misna pedig, amelyik az olyan retesszel foglalkozik, amelyiknek gomb van a végén, rabbi Jánáj magyarázatának megfelelően is magyarázható. רמא־ך :יאנ!יבר רצחב הניאש תברועמ .ןניקסע Rabbi Jánáj ugyanis azt mondta: Ebben az ajtóretesszel foglalkozó Misnában egy olyan udvarról van szó, ahol több otthon ajtaja nyílik ugyanarra az udvarra, s amelynek házai nincsenek érúvé hácérot-tál egyesítve150. Ez esetben, egy rabbinikus rendelkezés folytán, még akkor sem szabad semmit sem az udvarra sem onnan a házba vinni, ha a szóban forgó udvar teljesen zárt. Magán a bekerített udvaron belül viszont, még ha nincs is rajta éruu, mindent szabad vinni, ami a szombat bejövetelekor ott volt, mivel az udvar törvényi státusza magánterület. 4. MISNA: Különböző szintű mukcék mozgatási tilalma (ד) .הנשי?? לכ םילכה ןילטינ ךרוצל אלשו .ךרוצל Minden megengedett eszközt szabad mozgatni szombaton: szükségből és nem szűk-SÉGBŐL EGYARÁNT. יבר הןמחנ :רמוא ןיא ןילטינ אלא .ךרוצל Rabbi Nehemjá azt mondja: csak szükségből szabad. 151 Ez az értelmezése annak a Brájtának, amelyet fentebb, a 123a. oldalon Rábá maga javasolt. 150 Lásd a Talmudi fogalmakban.
