Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Sábát traktátus: 17. fejezet
Kol hákélim fejezete - A mukce törvénye 151 lapácsa kevésbé van kitéve annak, hogy tönkremenjen, mint a fűszerkészítő kalapácsa. ןאמ רמאד לש םיבהז - לבא םימשבד ריפק .והיילע Míg aki azt mondja, hogy a Misna egy aranyműves kalapácsáról szól, az azon a véleményen lesz, hogy mivel a fűszerkészítő a kalapácsára nagyon vigyáz, minden egyéb használat elől félreteszi, így tehát minden tekintetben mukcénak számít. V. A mukce közvetett mozgatása . תאו״ שוכה תאו רכרכה ״׳וב A Misnában az áll: ״...orsót vagy takácsnádat, hogy felszúrjon rá egy gyümölcsöt...”. ונת ןנבר: [A Gömárá egy Brájtát idéz, amely példát hoz a misnabeli szabályozásra:] A Bölcsek így tanították egy ßrajtában: הגפ הנמטש ,ןבתב הררחו הנמטש ,םילחגב Egy éretlen füge, amelyet szombat előtt a mukcénak számító szalma116 közé temettek, hogy ott érjen, És a tészta, amelyet szombat előtt az ugyancsak mukcénak számító parázs117 közé temettek, hogy szombatra megsüljön, abban az esetben, םא הלוגמ התצקמ - רתומ .הלטלטל TS:-: T TT I:• T : ha elegendő füge vagy sütemény bukkant elő a szalma vagy a parázs közül, hogy megfoghassuk, akkor szabad mozgatni és kiemelni mukce környezetéből annál a résznél fogva. Ebben az esetben nem érhet minket az a vád, hogy közvetett módon mozgatjuk a mukcét, mivei a mukcét egyáltalán nem emeljük fel, hanem csak lehull az eltemetett és kiemelt tárgyról. םאו רוסא-ואל .הלטלטל T : J - : T T * t Ha azonban a füge vagy a sütemény nem bukkan elő a megfogáshoz elegendő mértékben, akkor nem szabad kiemelni mukce környezetéből. törő) az eszközöknek a tekintetében szintén kijelenthetjük, hogy a tulajdonos kijelölt helyen tartja őket, hogy ne legyenek használva semmi egyébre. így mivel szombat előtt nagy értékük miatt félre lettek téve, mindenki egyetért abban, hogy szombaton nem mozgathatók, minden használatában mu/ccék114. Tehát az Abájé által ellenvetésként felhozott két Brájtá, nem cáfolja Rábá álláspontját. IV. Az aranyműves- és a fűszerkészítő kalapácsa [A Gömárá további véleményeket idéz azzal kapcsolatban, hogy milyen fajta kalapácsokát engedélyez Misnánk diótörés céljára.] ,רמתיא יבר אייח רב אבא רמא יבר :ןנחוי סנרוק לש : — — ■ • T T“ - T — ־־ • V T : I Itt םיבהץ .ונינש Mondták: Rabbi Hijá bár Ábá tanította rabbi Johánán nevében: Misnánk rendelkezése egy aranyműves kalapácsáról is szól, mert noha egy aranyműves eléggé sajátos módón használja a kalapácsát, mivel az ütőfelületének simának kell maradnia, hogy az aranylapok lapítása közben át ne lyukassza a lapokat, annyira azért nem félti, hogy félretegye őket minden másfajta használat elől, mivel az ütőfelület az üllőre csapás által bármikor lesimítható. Az aranyműves-kalapács tehát nem tekintendő az anyagi veszteségből való félelem] miatti mukcénak. בר ןמש רב אבא :רמא סנרוק לש םימשב .ונינש Ráv Semen bár Ábá mondta: Misnánk a még féltettebb115 fűszerek összezúzására használatos kalapácsot is megengedi. . ןאמ רמאד םימשבד - לכ ןכש םיבהזד • T V I I •• V T • T ־־ : “ T : I ־־ [A Gömárá tisztázza a vitát:] Aki azt mondja, hogy a megengedő rendelkezés fűszerkészítő kalapácsára vonatkozik, az azt állítja, hogy aranyműves kalapácsára még inkább igaz ez, hiszen az aranyműves ka117 Míg a parázs ég, egyáltalán nem mozdítható, mivel a mozgatás lángra lobbantja a felső réteget és eloltja az alsót, márpedig ez a gyújtás és az eloltás tilalmának megszegése lenne. Miután a parázs már kihunyt, státusza nem változik és mukce marad. 114 A Gömárá később (123b.) még egyszer előveszi a mozsár ügyét, és egy másik magyarázatot ad a problémára. 115 A fűszerkészítő félti a kalapácsát, attól tart, hogy bepiszkolódik, és ezért fűszerzúzásra alkalmatlanná válik. 116 A szalma el van különítve habarcs készítéséhez, ezért műkce (Rási).
