Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Sábát traktátus: 17. fejezet
Kol hákélitn fejezete - A mukce törvénye 145 A Misna tehát azt tanítja, hogy az ajtókat még azután is lehet mozgatni, ha leváltak az eszközről, akkor is ha ez hétköznap történt, pláne ha ez szombaton esett meg. II. Az ajtó le- és felszerelése szombaton [Miután megtárgyalta az eszközök levált ajtajónak mukce státuszát, a Gömdrd áttér arra, hogy szabad-e szombaton ajtót levenni illetve visszaszerelni.] ונת ןנבר: A Bölcsek így tanították egy Brájtában: תלד לש הדיש לשו הבית לשו לדגמ - ,ןילטונ לבא אל "ןיריזחמ 1. §. Szabad szombaton kocsi, láda vagy SZEKRÉNY AJTAJÁT LEVENNI a helyéről, DE NEM SZABAD VISSZAAKASZTANI. לשו לול לש םילוגנרת - איל ןילטונ אלו .ןיריץחמ 2. §. CsiRKEÓL ajtajÁT AZONBAN NEM SZABAD SEM LEVENNI, SEM VISSZATENNI. אמלשב לש לול לש םילוגנרת - רבסק: ןויכ ירבחמד אעראב - שן ןינב ,עקרקב שי. הריתס '.עקרקב [A Gömárá elemzi ezeket a szabályokat:] Az rendben is van, hogy a Brájtá úgy határoz, hogy csirkeól ajtaját nem szabad se levenni, se visszatenni, mivel a földhöz van rögzítve, és azt a nézőpontot fogadja el, hogy az építés tilalma a földhöz rögzített dolgokra vonatkozik, és a rombolás tilalma úgyszintén földhöz rögzített tárgyakra vonatkozik. אלא לש הדיש לשו הבית לשו לדגמ יאמ ?רבסק רבסק״יא שי״ ןינב -״םילכבשי הריתס ,םילכב יאו ןיא״ הריתס ״םילכב ןיא ןינב םילכב "! De ami a - földhöz nem rögzített - kocsi, láda vagy szekrény ajtaját illeti, milyen véleményen van a Brájtá szerzője? Ha azt állítja, hogy az építés tilalma a földhöz nem rögzített eszközökre is vonatkozik, akkor egyet kell értenie azzal, hogy a rombolás tilalma szintén vonatkozik földhöz nem rögzített eszközökre. Ha pedig azon a véleményen van, hogy a rombolás tilalma nem vonatkozik ilyen eszközökre, akkor az építés tilalma sem vonatkozhat rájuk! Hogyan mondhatja hát, hogy ajtókat leakasztani szabad, de visszaakasztani tilos? GÖMÁRÁ I. A hétköznap levált ajtó szállítása szombaton [A Gömárá elemzi a Misna első megállapítósát:] .ארמג לכ״ םילכה ןילטינ ףאו לע יפ וקרפתנש ׳[תבשב/] A Misna azt mondja, hogy ״Minden olyan eszközt szabad mozgatni szombaton, amelynek ajtaja vagy fedele van, És vele együtt az ajta- JÁT IS, MÉG HA az ajtó [szombaton] vált is le róla”. אלו אןעבימ ?לוחב Ez azt jelenti, hogy ha hétköznap vált le, akkor méginkább szabad mozgatni. ,הברדא תבשב - ןינכומ לע יבג ,ןהיבא De hát nem éppen ennek az ellenkezője látszik logikusabbnak?! Hiszen minden tárgy mukce státusza a szombat bejövetele előtti alkonyati időszakhoz (béjn hásmásot) kötődik, így logikus, hogy egy ajtó, amely a szombat bejövetelekor egy nem-mukce tárgyhoz volt rögzítve, és csupán szombaton vált le róla, az ״elő volt készítve” az eszközök fő részeivel együtt való használatra. Tehát amikor szombaton leválik, továbbra is nem-mukce marad. לוחב - ןיא ןינכומ לע יבג ןהיבא! Ha azonban hétköznap válik le, akkor a szombat bejövetelekor nem volt előkészítve arra, hogy az eszköz fő részeivel együtt használják. Tehát az lenne logikus, hogy az ilyen inkább számítson mukcénak. Hogyan kell hát értelmeznünk a Misnát, aminek megfogalmazásából mégis úgy tűnik, hogy ez a szabály nyilvánvaló! - ? -רמא ,ץבא יכה :רמאק לכ םילכה ןילטינ תבשב ןהיתותלדו ,ןהמע ףא "לע יפ וקרפתנש לוחב"ןילטינ תבשב."' T ־ ־ I • T [A Gömárá így magyarázza a Misna megállapítását:] Ábájé mondta: A Misnát így kell olvasni: ״Minden eszközt szabad mozgatni szómba-TON, ÉS VELE EGYÜTT AZ AJTAJÁT IS. SŐT akkor is szabad az ajtaját mozgatni szómbaton, még ha az hétköznap vált is le róla”.
