B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)

A tatabányai tűzoltóság története 1948–1956 között

Megelőző tűzrendészet a mezőgazdaságban A gyakorlatiasabb tevékenységek egyike volt a mezőgazdasági tűzrendészet. Az ag­rárszektor markáns szerepet kapott a korabeli Magyarország gazdaságában, ennek meg­felelően a tűzvédelmét is nagyon szigorúan kellett venni. A mezőgazdasági tűzvédelem nem a mezőgazdasági munkálatok megkezdésével vette kezdetét. Már jóval hamarabb elkezdődött, főleg a vidéki térségek tűzvédelmének a megszervezése - ez ugyebár ösz- szefüggött a mezőgazdasági megelőző tűzrendészettel. Az állami tűzoltók patronálási munkát is végeztek az őrsük fennhatósága alá tartozó településeken. A patronálási munka abból állt, hogy a vidéki lakosságnak előadásokat tartottak a megelőző tűzrendészetről, valamint embereket toboroztak a helyi önkéntes tűzoltó testületekbe - amelyeket az állami őrsnek kellett kiképeznie. Ez a tevékenység egész évben állandó elfoglaltságot biztosított a tűzoltóság tagjainak. A legénység felosztotta egymás között a patronálás céljából a településeket. A patronálási feladatokat azonban nem sikerült minden esetben maradéktalanul végrehajtani. A korabeli tűzoltóságnál egyébként is komoly gondok voltak a fegyelemmel. Egy ilyen patronálási munka során ez a hiányosság sajnos ki is ütközött. 1954 júliusában ugyanis az egyik kezdő tűzoltó a II. erőműőrsről patronálási munkára lett kiküldve Várgesztes községbe. Az esetről fennmaradt jelentés alapján a tűzoltó biciklivel távozott az őrsről. Várgesztesre való megérkezése után a helyi hivatalos személlyel le­ellenőrizték a tűzoltószertár felszerelését, majd elmentek a helyi kocsmába italozni. Az italozást tovább szerették volna folytatni, azonban ehhez nem volt elegendő pénzük, ezért úgy határoztak, hogy a településen lakóházi tűzrendészetet fognak ellenőrizni, és a hiányosságokért büntetni fognak. Az ebből összeszedett pénzt pedig italra költik. Az egyik lakóháznál „...a padlástérben a födémfák nem szabályosan voltak elhelyezve." Ezért a tulaj­donostól 1000 Ft-os pénzbírságot követeltek. A tulajdonos ezen felháborodva megütötte a tűzoltó elvtársat, aki nekivágta a biciklijét. A verekedésre a helyi tanácselnök érkezett ki, aki igazoltatni próbálta a tűzoltót.35 Az eset nagy felháborodást váltott ki a tűzoltó parancs­nokságon, mivel a tűzoltó viselkedésével aláásta a testület, mint belügyminisztériumi szerv tekintélyét. Az esetet követően a tűzoltót fegyelmi eljárás alapján 1955. november 9-én bocsájtotta el Tóth Károly rendőr alezredes főosztályvezető a tűzoltóságtól.36 A kihágás volumenét bizonyítja az a fegyelmi parancs is, amelyet 1955. július 20-án Lyeszkovszki Béla tűzoltó százados, osztályparancsnok írt a Komárom megyei Főosztályra. Ebben javasolta a törvénysértést elkövető tűzoltó Katonai Ügyészség elé való állítását.37 Sajnos ebből az esetből is látszik, hogy a korban voltak komoly fegyelmi problémák a tűzoltóságnál. A fent említett egy nagyon kirívó, szélsőséges eset volt. Egyébként nem ez a tendencia volt a jellemző. A vidéki patronálási munkákat tehát a területileg az alosztály alárendeltségébe tartozó településeken kellett végezni. Sokszor azonban gondot okozott a távolságok leküz­dése, mivel az alosztály nem rendelkezett szabad gépjárművekkel. A patronálás céljából 35 TMJVL XXIV/51 .Tűzoltóság: 1. doboz, 1951-es csomó:Tűzoltó Őrsparancsnokság Tata bánya II. (Erőmű), Jelentés 1955. július 3. 36 TMJVL XXIV/51. Tűzoltóság: 41. doboz, 1955-ös csomó: Kivonat A Belügyminisztérium Komárom megyei Főosztály vezetőjének 65/tü. számú parancsából. 37 TMJVL XXIV/51.Tűzoltóság: 1. doboz, 1951-es csomó: l.sz. Fegyelmi Parancs. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom