B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)
Nők a gyárakban. Tatabánya város tervei a nők foglalkoztatására az 1960-as években
helyüzem épületét a női munkaerő foglalkoztatására.30 Ezeket azonban át kellett alakítani, illetve felújítani, korszerűsíteni, ha egyáltalán megfeleltek a vállalatok elképzeléseinek. A legtöbb könnyűipari üzemmel kötött szerződésben a megállapodásnak, és az üzem megindításának két alapvető feltétele volt. Az egyik a megfelelő üzemhelyiség kialakítása, amit a Városi Tanácsnak kellett megteremtenie. A másik, hogy a városba települt gyár, vagy a gyár egyik részlege elsősorban női munkaerőt foglalkoztasson.31 A Hungária Ktsz-nél a megállapodásban rögzítették, hogy a dolgozók betaníttatását, ha szükséges szakmai képzését a termelőüzem vállalja.32 Nehéz volt a szakképzetlen munkaerővel dolgoznia az új gyáraknak, különösen a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyárnál okozott ez nagy problémát. A gyár tatabányai kivarró részlegénél további problémát jelentett, hogy a betanulási idő alatt (6 hét) alacsonyabb bért kaptak a dolgozók.33 A foglalkoztatott dolgozók túlnyomó többsége a Tatabányai Cementgyárból került át a kivarró részleghez, ahol a munka lényegesen nagyobb fizikai igénybevételt jelentett és a kereset is magasabb volt.34 Olyan üzem is volt, amely illegálisan kezdte meg a termelést (Gép- és Vegyesjavító Vállalat fémcikk üzeme) mert az Országos Tervhivatal nem engedélyezte működését. Volt olyan könnyűipari üzem (Hungária Ktsz), amelyben az egészségügyi körülmények nem voltak megfelelőek.„A szabályos iparigazolványt a szövetkezet részére már több ízben ki akartuk adni, de ezt lehetetlenné tették a szövetkezetnél fennálló szociális és egészség- ügyi problémák. A szövetkezet végleges működési engedélyét 1966. december 31. után kívánjuk kiadni. A fenti türelmességnek a fő oka az, hogy városunkban a női munkaerő foglalkoztatottságának lehetőségei kismértékben állnak fenn, és jelenleg mintegy 3000 főt tartunk nyilván, akiknek foglalkoztatásáról feltétlenül gondoskodni kell".35 A bedolgozói hálózat megszervezését több vállalat is tervezte, amelyben kifejezetten nőket kívántak alkalmazni. A bedolgozói rendszer nagyon kedvező volt a nők foglalkoztatása szempontjából, mert nem vont maga után bölcsődei és óvodai helyigényt.36 Ugyanakkor kialakításánál problémát jelentettek pl. a balesetek, mert nem volt egyértelműen megállapítható, hogy üzemei vagy egyéb balesetet szenvedett-e a dolgozó.37 Eleinte nagy volt a gyárakban a fluktuáció, mert az addig háztartási munkához szokott asszonyok nehezen szokták meg az üzemi munkát.38 Sokan a könnyebb munkahely reménye, illetve különböző családi problémák miatt léptek ki, de olyan is előfordult, hogy a férj nem nézte jó szemmel, hogy az asszony munkahelyen dolgozott, mert akkor kevesebb ideje maradt a háztartásra és a családra. A fluktuáció okai között szerepelt, hogy nem tud30 TMJVL XXIII/102/a. VB ülés jegyzőkönyve 290/1963. sz. VB határozat 1963. szeptember 12. 3' TMJVL XXIII/102/a. VB ülés jegyzőkönyve 1964. július 30. 32 TMJVL XXIII/102/a. VB ülés jegyzőkönyve 1965. július 29. 33 TMJVL XXIII/102/a. VB ülés jegyzőkönyve 1965. augusztus 26. 34 TMJVL XXIII/102/a. VB ülés jegyzőkönyve 1965. augusztus 26. 35 TMJVL XXIII/120/a. Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Osztály iratai Budapesti Hungária Műanyagfeldolgozó KTSZ tatabányai részlegének iparügye. 1966. szeptember 2. 36 TMJVL XXIII/102/a. VB ülés jegyzőkönyve 1964. július 30. 37 TMJVL XXIII/102/a. VB ülés jegyzőkönyve 1965. augusztus 26. 38 TMJVL XXIII/102/a. VB ülés jegyzőkönyve.1965. július 29. ÍOI
