B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)
A tatabányai tűzoltóság története 1948–1956 között
pedig Nagykanizsán.23 Ezzel a lépéssel is a gyorsabb, zökkenőmentesebb, és hatékonyabb újonckiképzést akarták elősegíteni a belügyminisztériumnál. A Tatabányán megalakított két őrs újonc tűzoltói is ezekről a tanosztályokról kerültek ki. Az újonctanosztályon a kiképzés három hónapig tartott. A három hónapot követően a felvett személyek újonctűzoltóként kerültek ki az iskolából, és az ország területén valamely állami őrsnél vagy alosztálynál kerültek beosztásba. Ilyen módon kerültek az újonctűzoltók a tatabányai őrsökhöz. Az 1940-es évek végén az emberek szívesen jelentkeztek az újoncképző iskolákba tűzoltónak, mert a háborút követően nehéz élet várt az emberek többségére, sok nélkülözéssel.24 (Ennek ellenére sem tudták teljesen feltölteni az állományt.) A belügyminisztérium keretein belül működő tűzoltóság akkoriban viszonylag jó alternatívát kínált a fiatal férfiaknak. Biztos megélhetést, kiszámítható, fix fizetést, lakhelyet, ruhát, állandó és biztos élelmezést, amely tényezők a háború utáni időszakban nem voltak elhanyagolhatóak. Nagyon sok alacsony származású ember jelentkezett akkoriban a testülethez a jobb jövő reményében. A válogatáson a belügyminisztérium próbálta elsősorban a fiatal munkás-paraszt embereket felvenni. Ilyen jelentkező volt többek között pl.Tihanyi Péter, aki 1948-ban jelentkezett az állami tűzoltósághoz. A jelentkezését megelőzően cselédként dolgozott Kecskemét környékén és nevelőszülőjének a rokona javasolta neki először, hogy jelentkezzen tűzoltónak a biztos megélhetés miatt.25 A jelentkezését követően 1948. december 1-jén az országos Tűzoltó-főparancsnokság Elnöki és Személyzeti osztályának beosztottja, Szíjártó István főhadnagy hivatalos levélben válaszolt a jelentkezéssel kapcsolatban Tihanyi Péternek26. A levélben a Belügyminisztérium pontos felvilágosítást nyújtott a jelentkezőnek azzal kapcsolatban, hogy az újoncnak milyen kritériumoknak kell megfelelnie a felvételikor, és a jelentkezéshez milyen dokumentumokra van szükség. Az alapelvárások közé tartozott az írni-olvasni tudás, a 18-30 év közötti életkor, és a minimum 165 cm-es testmagasság.27 Tihanyi Pétert 1949. július 1 -jén nevezte ki az országos tűzoltó főparancsnok (Bóday Antal tűzoltó vezérőrnagy) tűzoltóújoncnak az állami tűzoltóság makói József Attila tanosztályához. Az újonctűzoltók kinevezését csak a kiképzést követő sikeres szakvizsga után véglegesítették. Az újonctűzoltók az újonckiképzés időtartama alatt is kaptak fizetést.28 Az újonciskola három hónapig tartott. A makói újonctanosztályon egyszerre 300 főt képeztek ki három hónap alatt és a tűzoltótanosztály laktanyája egy 1945 előtti csendőrlaktanya volt. Az újoncoknak a katonai fegyelem mellett egy intenzív elméleti és gyakorlati képzésen kellett átesniük a kiképzés három hónapos időtartama alatt. Makón napi szinten folyt 23 Gáti (1998) 36.0. 24 Ez a kezdeti lelkesedés az ötvenes évekre alábbhagy, majd visszájára fordul. 25 Interjú Tihanyi Péterrel, 2014. október 2. 26 Néhai Tihanyi Péter személyi dokumentumai: A Magyar Belügyminiszter 5151/1950. sz. I/3. c. névváltoztatási okirata: 1950. február 21-én változtatta meg a vezetéknevét Tihanyira. 27 Néhai Tihanyi Péter személyi dokumentumai: Szíjártó István főhadnagy értesítése Taskovics Péter részére, Budapest, 1948. december 1. 28 Néhai Tihanyi Péter személyi dokumentumai: Az országos Tűzoltó-főparancsnokság 11.299/1948.1. otfpk. sz. kinevezési okmánya: Taskovics Péter kinevezése tűzoltó újonccá. 30
