B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)

A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. újjászervezése és államosítása 1945–1948

centralizálásáról. A határozat rendelkezett a MÁSZ Rt. felszámolásáról és a szénbányászat ipari központokba, illetve nemzeti vállalatokba történő szervezéséről. A gyakorlati megvalósítás azonban sok időt vett igénybe, mert fokozott mértékben jelentkezett a bányamérnök- és szakalkalmazott hiány. Ezen kívül minden egyes nemzeti vállalatnál komplett apparátust kellett kiépíteni. Végül október közepére a 19 szénbányászati nemzeti vállalat egyikeként megalakult a Tatabányai Szénbányák Nemzeti Vállalat.57

Megállapíthatjuk, hogy a háború utáni munkásjóléti problémák nem а МАК Rt. kizsákmányoló politikájának, hanem a rendkívül rossz körülményeknek tudhatok be. Láthattuk, hogy az élelmiszerellátás terén még a frissen felálló üzemi bizottságok is tehetetlennek bizonyultak. Az államosítás pedig nem egy esetben további problémákat szült, hiszen elbocsátásokkal járt együtt. Ráadásul a MÁSZ Rt. megalakulása után is volt sztrájk, ami bizonyítja, hogy a munkások továbbra sem voltak elégedettek helyzetükkel. A több lépcsőben végrehajtott államosítást (1945 decembere, 1946 júniusa, 1948 márciusa) pedig minden megfontoltság nélkül hajtották végre, és az így kialakult rendszerek nem voltak sokáig fenntarthatóak. Ezzel pedig csupán azt érték el, hogy a problémákról már nem vállalati, hanem állami szinten kellett dönteni, és előállt a túlzott központosítás. Ezért is kellett többször átszervezni a kormányzati gazdaságirányítást.

57 Erdmann-Pető (1977) 138. o.

22