B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)
Nők a gyárakban. Tatabánya város tervei a nők foglalkoztatására az 1960-as években
teljes tartamára a szülő nők mintegy 50%-a nem tartott igényt, inkább újra munkába állt, ha volt kire bízniuk gyermeküket. Ezt nyilván az anyagi körülményeik határozták meg.69 A foglalkoztatott női munkaerő megoszlása korcsoportonként 1968. július 15-én.70 Vállalat neve 15-18 éves 19-25 éves 26-30 éves 31-35 éves 36-40 éves 41 és több összesen Gyapjúfonó 302 249 80 46 29 13 719 Beloiannisz 106 223 109 78 62 37 615 Mikrolin + bedolg. 35 72 52 55 52 87 353 Hungária + bedolg. 2 45 35 36 28 51 197 Kézműipari V 9 28 14 11 12 20 94 Fémipari V. 35 140? 72 67 48 68 430 Acélárugyár 21 38 15 26 12 15 127 KIM ÉV 66 68 20 22 15 18 209 összesen 576 863 397 341 258 309 2744 A fentiből szülési, gyermekgondozási szabadságon van Gyapjúfonó 5 72 11 5 1 94 Beloiannisz 17 11 28 Mikrolin Ktsz 17 2 19 Hungária Ktsz 9 9 1 1 20 Kézműipari V. 1 1 Fémipari V. 1 33 9 3 1 1 48 Acélárugyár 4 4 KIMÉV 9 3 2 14 összesen 6 162 45 11 2 2 228 Sok fiatal lány befejezve, esetleg abbahagyva a középiskolát, sőt olykor az általános iskolát, mindenféle szakképesítés nélkül munkába állt. A telepített üzemekben dolgozó lányok, és asszonyok kétharmad része 30 év alatti volt, többségük betanított munkásként dolgozott, és lehetőségük sem volt, vagy csak nagyon keveseknek, szakmunkássá válni. Akadályt jelentett, hogy a legtöbb üzemben nem volt ilyen képzés, illetve, hogy a munka és a háztartás mellett nem volt idejük és türelmük a tanulásra. 69 TMJVL XXIII/102/a. VB ülés jegyzőkönyve 1969. november 12. 70 T/VtA/L XXHt/102/a. VB ütésjegyzőkönyve.1968. szeptember5. 108
