B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)
Nők a gyárakban. Tatabánya város tervei a nők foglalkoztatására az 1960-as években
ta mindenki elvégezni a rábízott munkát, vagy — és ez gyakori indok volt — nem tudta megoldani a gyermeke bölcsődei elhelyezését. Ez a probléma nem kizárólag az újonnan települt könnyűipari üzemek miatt alakult ki, de a nők tömeges munkába állása folytán megsokszorozódott. A Tatabányai Hőerőmű Vállalat beszámolója szerint „Az üzemben dolgozó nők egy része kis gyermekeit a városi bölcsődékben és óvodákban helyezi el. Megnehezítik a nők helyzetét, hogy ezen, gyermekjóléti intézmények nyitvatartási ideje nem igazodik az üzemi munkaidőhöz. A gyerekeket csak reggel 6 óra után lehet elhelyezni és ezért a nők nem tudják az üzemben időben megkezdeni munkájukat. Az üzemi munkaidőt nem lehet a gyermekes nők igénye szerint megváltoztatni. Az intézmények nyitvatartási idejének módosítása meghaladja a vállalat hatáskörét."39 A Hungária Ktsz-nél a munkahelyről történő kilépés legfőbb oka az volt, hogy a dolgozók nem tudták vállalni az egészségre ártalmas munkát, és rövid idő múlva, olykor pár nap után kiléptek. Éppen ezért a város vezetése vizsgálatot rendelt el a gyár területén a bőrbetegségek megelőzése érdekében.40 Akik viszont egy-két hetet dolgoztak a gyárban — derül ki a jegyzőkönyvből — már ott maradtak a munkahelyükön. A rossz munkakörülmények is befolyásolták a dolgozók felmondását, illetve a munkahely váltását, pl. az építkezések elhúzódása miatt semmilyen szociális létesítmény nem állt a dolgozók rendelkezésére: sem meleg víz, sőt hosszabb ideig fürdési lehetőség sem volt, de rossz volt a fűtés is.41 A munkaügyi főelőadó kimutatása szerint kb. ugyanannyian kérték felvételüket, mint amennyi nőnek korábban már munkát biztosítottak.42 A könnyűipari üzemek közül több is végleg Tatabányára kívánt telepedni, ha megfelelő üzemhelyiséget és szociális létesítményeket alakítanak ki a működésükhöz. A felmerülő problémák ellenére a női munkaerő elhelyezésére tett intézkedések a mellett, hogy növelték a munkalehetőségek számát, a női lakosság körében is megemelték a munkát keresők számát. Ez részben a város fejlődésével, részben a magasabb életszínvonalra való törekvéssel indokolható.43 A nők fokozottabb munkába állítását igényelte az a tény is, hogy az 1960-as évek közepén férfi munkaerőhiány volt, és így a munkaerőigény kielégítése elsősorban nők és fiatalkorúak köréből volt lehetséges. Az 1963 és 1965 között letelepült üzemek 1000-1100 nő számára biztosítottak munkalehetőséget.44 39 TMJVLXXIII/102/a. VB ülés jegyzőkönyve ATatabányai Hőerőmű Vállalat tájékoztató jelentése a munkásosztály helyzetének megjavítása érdekében tett intézkedésekről. 1966. október 20. 40 TMJVL XXIII/102/a. VB ülés jegyzőkönyve. 197/1965. sz. VB határozat 1965. július 29. 41 TMJVL XXIII/102/a. VB ülés jegyzőkönyve 1965. július 29. 42 TMJVL XXIII/102/a. VB ülés jegyzőkönyve 1965. december 18. 43 TMJVL XXIII/102/a. VB ülés jegyzőkönyve 1965. március 11. 44 TMJVL XXIII/102/a. VB ülés jegyzőkönyve 1966. június 2. 102
