B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/2. Lados István és társai elsőfokú ítélet

letartóztatásáig. Havi átlagos keresete 1300 Ft. volt, keresetét haza adta, mert édesapja csekély nyugdíjat élvez és így ő volt a családfenntartó. Politikával nem foglalkozott, politikai pártnak tagja nem volt. Tagja volt ugyan a DISZ-nek, a DISZ-ben azonban csak a sportkörben szerepelt, politikai mozgal­makban soha nem vett részt. Béna Barnabás édesatyja bányász. Szülei, valamint ő vagyontalanok. Ketten vannak testvérek, húga 9 éves iskolai tanuló. 1945 év előtt iskolai tanuló volt. A 8 általános iskola elvégzése után bányaipari technikumba járt először Tatabányán, majd Inotán dolgozott lakatosként. Inotáról visszatért Tatabányára és Szénbányá­szati Tröszt kötelékében a VII. bányaüzemben dolgozik lakatos minőségben. Havi keresete 1600 Ft. Édesapja a VI. akna dolgozója. Munkája ellen kifogás nem merült fel, magatartása sem esett kifogás alá. [...] 1955. évben házasságot kötött Dóczi Irénnel, aki önálló dolgozó, egyik népbolt kiszolgálója. Felesége bányász családnak a leánya. Bóna Barnabás politikával nem foglalkozott, politikai pártnak nem volt tagja. Tagja volt ugyan a DISZ-nek, azonban tisztséget nem vállalt. Politikailag csupán annyiban képezte magát, hogy több szemináriumot végzett. Homola István édesatyja bányász - gépkezelő volt. 1956. áprilisában halt meg. Édesanyja az SZTK ügyintézője. Homola István szüleinek egyetlen gyermeke, akik­nek, valamint neki semmiféle vagyona nincs. 1952 évben végezte iskoláit, amely után Budapestre a XXI.sz intézetbe ment a szerszámkészítő szakra ipari tanulónak. E szakmájában még nem szabadult fel, mert letartóztatásakor az iskola növendéke volt. Homola István politikával nem foglalkozott, politikai pártnak nem volt tagja, nem volt tagja a DISZ-nek sem. Zovits Antal ugyancsak bányász család gyermeke. Édesapja jelenleg nyugdíjas vájár. Összesen 13-an voltak testvérek, akik közül 10 él. Szülei valamint testvérei vagyontalanok. Vagyontalan ő is. Egyik bátyja ács. Nővérének férje a tatabányai Alumíniumkohóban segédmunkás, másik nővére egy bányász vájár felesége, har­madik nővére egy zenetanárhoz ment feleségül. Egyik húga cukrász. Egyik bátyja az aknamélyítésnél dolgozik, egy nővére csillés a bánya külfejtésnél, míg a többi gyermek a szülői háznál él. Zovits Antal 1953-ban végezte el a 8 általános iskolát. Iskolái elvégzése után 17 éves korában munkába lépett. 1945 után édesanyja vendég­lőt kapott, amint azonban államosítás folytán tőle elvettek. Dolgozott édesanyjával együtt az aknamélyítő vállalatnál csapatcsillésként és ebben a munkaviszonyában volt letartóztatásakor is. Havi átlagos keresete 1700 Ft. körül mozgott, bérét édesa­nyjának adta át, mert szülei látták el mindennel. Zovits Antal politikával sohasem foglalkozott, pártnak nem volt tagja. A DISZ kötelékébe belépett 1955. évben, de ott nem volt tisztségviselése. Politikailag tájé­kozott egyén. Zovits Antal munkája terén kifogás fel nem merült, munkájával meg voltak elégedve, mert azt becsületesen és lelkiismeretesen végezte. 341

Next

/
Oldalképek
Tartalom