B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
I. Dr. Klébert Márton és társai pere - I/2. Horváth János kihallgatási jegyzőkönyvei
Kérdés: Hogyan folyt le az ankét és kik részéről milyen jellegű felszólalások hangzottak el? Felelet: Az értelmiségi ankéton bevezető előadás nem volt. Nagy Kálmán a megnyitáskor elmondotta, hogy nem ismeri az okát Darvas miniszter távolmaradásának. Kérte a résztvevőket, hogy mondják el panaszaikat, javaslataikat, amit majd a közeljövőben megnyíló parlamenti ülésen tolmácsolni fog a kormány felé. Megjegyezte, hogy a felvetett kérdésekre nem tudhat választ adni, mert váratlanul érte ez a megbízás, és így nem tudott készülni. Mint már mondottam, a felszólalók döntő része pedagógusokból állt, akiknek a felvetéseit úgy lehetett értékelni, mint egy „panasznapot”. A felszólalásuk főleg három kérdés körül forgott, mégpedig, fizetések rendezése, külföldi utazások biztosítása, és nagyobb megbecsülés tanúsítása a Párt-, és Kormányszervek részéről. A felszólalók közül ismertem név szerint egy Láng nevű személyt, Mazalin György tanítót, Dr. Tima Endre tanárt, és Bárdos László tanárt. Én magam is felszólaltam két alkalommal is. Az első felszólalásom lényege az volt, hogy párhuzamot vontam a lengyel és a magyar azonos vonatkozású kérdések közt. Elmondtam, hogy Lengyelországban később kezdték meg a Párt és Kormány vezetésében elkövetett hibák felszámolását, és mégis előbbre vannak, mint mi, mert ők bátrabban nyúltak a személyi kérdésekhez, míg nálunk ez csak vontatottan megy. A második felszólalásomban a Párt iránti bizalom kérdésével foglalkoztam. Elmondottam, hogy a személyi kultusz következtében előállt helyzet folytán a tömegek bizalma megingott a Pártban. Itt példákkal - Rajk per stb. - ecseteltem, ami ezt előidézte. A felszólalásomat azzal fejeztem be, hogy a Párt iránti bizalmat helyre kell állítani. Az ankét közben be lett kapcsolva a rádió, és valamennyien meghallgattuk az ismeretes Gerő beszédet. Kérdés: Az ankéton résztvevők hangulata milyen benyomást keltett az ott történtek alatt és után? Felelet: Az ankét alatt, a Gerő beszédig normális hangulat uralkodott a résztvevők között, ezt tükrözte a beszámolások jelentős része. A Gerő beszéd után vált éltessé a hangulat, kifogásolták a felszólalók, hogy Gerő a nacionalizmust, és nem a Párt államvezetésében még meglévő „visszahúzó” erőket mondotta ki fő veszélynek. Ez volt az én benyomásom a résztvevők hangulatát illetően. Kérdés: Milyen előkészületek történtek Tatabányán arra nézve, hogy a szegedi egyetemisták követeléseinek megfelelően tüntetéseket szervezzenek? 79
