B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/2. Lados István és társai elsőfokú ítélet

pontját és ennek az enyhítő szakasznak a figyelembevétele mellett szabta ki velük szemben a rendelkező részben meghatározott büntetést.

Homola József XVI.r. vádlott esetében súlyosító körülményként értékelte a népbírósági tanács a nagyszámú halmazatot. Enyhítő körülményként volt figyelembe vehető büntetlen előélete, beismerése, megbánást tanúsító magatartása. Minthogy a vádlottnak egyik cselekménye 1957. évi január hó 15. napja utáni időre is átnyúlik azért vele szemben az 1957. évi 34 sz. tvr. 23.-a 1. bekezdésében meghatározott büntetési tétel alapján szabta ki a rendelkező rész szerinti büntetést.

A vádlott által elkövetett bűncselekmények nagyfokú társadalmi veszélyes- ségűek amit csökkent az a körülmény, hogy nem volt fegyverhasználata míg a személyéhez fűződő társadalmi veszélyesség mértékénél azt kellett figyelembe venni, - bár nem döntő mértékben - hogy munkásosztály tagja és munkáscsaládból származó egyén.

Mahinyák Jenő XVII.r. vádlottnál a népbírósági tanács súlyosító körülményt észlelt. Ugyanis vádlott 1952 évben 10 hónapi börtönbüntetésre volt elítélve államellenes bűncselekmény, izgatás bűntette miatt.

Enyhítő körülményként értékelte nős, 1 gyermekes családos állapotát, beismerését, megbánást tanúsító magatartását. Az általa elkövetett bűncselekmény társadalmi veszélyességét fokozza az, hogy fegyverét használta, míg a személyéhez tapadó társadalmi veszélyességét némiképpen mérsékelte munkáscsaládból származása és az a körülmény, hogy ő is a munkáscsalád tagja, bányász. Ez utóbbi körülmény azonban csak elenyésző módon jutott kifejezésre a büntetés mértéke megállapításánál.

Bencze László XVIII.r. vádlott esetében súlyosbító körülményt nem észlelt, enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy közös háztartásban élése folytán egy gyermek tartásáról gondoskodik, továbbá büntetlen előéletű. Az általa elkövetett bűncselekmény azért fokozottan nagyobb társadalmi veszélyességű, mert őrségben állása alatt fegyverét használta, azzal lőtt azért is, mert izgatást is elkövetett amit a népbíróság az 1 pont 2. bekezdésében meghatározott bűncselekmény keretébe olvasztott be.

Csizmadia József XIX.r. vádlottnál súlyosító körülményt nem észlelt a népbírósági tanács. Enyhítő körülményül vette figyelembe büntetlen előéletét, és azt a körülményt, hogy őrségben állása ideje alatt fegyverét nem használta, a személyéhez fűződő társadalmi veszélyességét pedig az a tény, hogy munkáscsaládból származik és ő maga is a munkásosztály tagja.

Mindezek alapján a népbíróság Mahinyák Jenő XVII.r. Bencze László XVIII.r. Csizmadia József XIX.r. vádlottakkal szemben azok javára a Btá. 51.-a.2 bekezdése с./pontját alkalmazhatónak találta, mert az enyhítő körülményeknek nagyobb jelentőséget tulajdonított.

A fiatalkorú Palotás László XX.r. vádlott javára enyhítő körülményként értékelte beismerését, megbánást tanúsító magatartását és büntetlen előéletét. Súlyosító körülményt vele szemben nem észlelt. Az általa elkövetett bűncselekmény társa409