B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/2. Lados István és társai elsőfokú ítélet

a nyulat Homola Istvánék lakásán megfőzték és közösen elfogyasztották. Bóna a neki jutott vaddisznó részét a szülei lakására vitte és a családközösen elfogyasztatta. Bóna Barnabás a vadászatból hazatérése után értesült arról, hogy a VI-os telepen Ladosék őrséget szerveznek. Tudomást szerzett az őrség céljáról, arról, hogy a fiatalok elhurcolását kell karhatalmisták elől megvédelmezni. Beállt az őrség tagjai közé, december hó 10. napján a Persil Antaltól kapott géppisztollyal őrségben állott, amit a napon az éjszakai órákban Persilnek visszaadott. E napon este a VI-os telepre bejött egy gépkocsi, amelyre az őrség tagjai közül többen rálőttek. Bóna azonban a géppisztolyát nem használta, egyetlen lövést sem adott le. Homola István 156. október hó 23 napján megkezdett ellenforradalom ide­jén Budapesten dolgozott az Egyesült Izzóban. Az otthonban lakott, ahonnan az ott lakókat nem engedték ki néhány napig. Október hó 25-26-án gyalog hazajött Tatabányára, s itt akkor zajló ellenforradalmi eseményekben nem vett részt. 1956. december hó elején elindult az Újváros felé, s amikor a külszíni fejtés mellett ment, ott egy gödörben talált egy szálfegyvert. Ezt a fegyvert magához vette, hazavitte és otthon a lakásán elrejtette. Néhány nap eltelte után elment unokatestvéréhez ifj. Homola Józseféhez, ahol nevezettel Bóna Barnabással és Tóth Lászlóval megbeszél­ték, hogy a következő napon vadászni mennek. Másnap mind a négyen kimentek az ú.n. Koldusszállási” erdőrészbe, ahol Homola István a vele volt szálfegyverével egy nyulat, ifj. Homola József pedig 90 kg. súlyú vaddisznót lőtt. A nyulat Homola István lakásán megfőzték és közösen elfogyasztották, míg a vaddisznót négy felé osztatták, s mindenki a saját részét felhasználta. 1956. december hó 8-án amikor hazatérőben volt, az utcán nagy tömeget talált. Tudomást szerzett arról, hogy Lados Istvánék őrséget szerveztek annak érdekében, hogy a karhatalmistákat megakadályozzák abban, nehogy a VI-os telepről bárkit is elhurcoljanak. Homola István is vállalkozott őrszolgálatra és egy este a birtokában levő szálfegyverrel őrségben állott. Fegyverét nem használta, azzal egyetlen lövést sem adott le. Ezt a szálfegyverét őrségben állást követő napon a Sifferdomb alatt levő egyik gödörbe eldobta. 1956. december hó közepe táján Homola István visszament budapesti mun­kahelyére. 1957. január hó közepe táján tudomást szerzett Fehér Jánostól arról, hogy egy ívtáras géppisztolyt 2 dobtárral együtt a WC-ben elrejtett. Ezt követően 1957. január hó 20, vagy 21 napján Tóth László - aki az említett géppisztoly hollétéről tudomással bírt - Homola István, Benhardt László jelenlétében - anélkül, hogy erről Fehér János tudomással bírt volna - kivette a WC-ből a géppisztolyt és azt magával vitte. 1957. év február hó első felében Homola István újból itthon tartózkodott Tata­bányán. Találkozott Tóth Lászlóval, aki közölte vele, hogy rendelkezik egy dobtáras géppisztoly felett, arra nincs szüksége, azt odaadná neki. Homola István örömmel kapott az alkalmon és a VI-os telepi iskola melletti erdőrészben megkapta Tóth Lász­356

Next

/
Oldalképek
Tartalom