B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
III. Lados István és társai pere - III/1. Lados István és társai pere tárgyalási jegyzőkönyvek
Hallottam, hogy a mentőre is rálőttek. Rendőrt nem bántalmaztak, ellenben leköpdösték őket, „Kádár legényeknek” nevezték. Emlékezetem szerint vádlottak közül egy sem adott le önként fegyvert. Maga I.r. Lados vádlott mondta az őrsön, hogy járt Baranya karhatalmista parancsnoknál és közötte és közöttük megbeszélések voltak. Lados úgy tűntette fel magát, mint a bányászok képviselőjét. Mondta, hogy őt Baranya arra utasította, hogy szedje össze a fegyvereket. Lados I.r. vádlott észrevétele: én parancsnok voltam, de nem fogadtak szót, mert a fegyvereket nem adták oda. Elmondta, hogy gyűlést akar tartani. Kérdeztem, hogy hívják? Azt mondta: Lados, aki olyan sok szenet termel. Erre azt mondtam neki: ki bízta meg magát gyűlés tartásával? Azt felelte, hogy a Kovács-féle autóbusz-megállónál vannak az emberek, akik megbízták. Erre azt feleltem, hogy ha maga olyan jó bányász, akkor menjen haza, és feküdjön le. Nem kérdeztem tőle, hogy miről akar beszélni a gyűlésen. Ő szót fogadott, elment. Fél óra múlva jött egy küldöttség azzal, hogy miért tartóztattuk le Ladost, adjuk elő. Mondtam, hogy nézzenek itt körül, Lados régen hazament, nincs itt. Erre elmentek. Ezen küldöttségben nem emlékszem, hogy vádlottak közül valaki ott lett volna. Távozásuk után én is kimentem. Az említett autóbusz-állomásnál valóban kb. 100-150 fő lehetett. Még a pártház megtámadása előtt előtt hallottam a szervezkedésről. Ennek közelebbi részleteit azonban Nausch katonai bírósági tárgyalásán hallottam meg. Ő elmondta ott, hogy Lados szervezte meg az őrséget, azért, nehogy deportálják a fiatalokat. Hallottam, hogy röpgyűléseket tartanak a VI-os telepen, az őrség szervezése céljából, de személyt nem tudunk megállapítani. Nézetem szerint, ha Lados nem kiabálja fel a VI-os telepet, a szervezkedés nem jött volna létre. Ha ő nem is akart fegyveres őrséget, de az lett belőle, és azt nem lehetett megakadályozni. A Gépipari Technikum udvarában elrejtett géppisztoly kiszedésére Nagy József őrvezetőt küldtem ki. Amíg azt kiásták, 9-10 lövést kaptak a VI-os telep irányából. A VI-os telepről több becsületes dolgozó panaszkodott, hogy a szoba padlóján kénytelenek aludni, mert éjjel belőnek a lakásokba. Ha ez a VI-os telepi szervezkedés nem jön létre, akkor már november 15. után rend lett volna Tatabányán. Akkor már felvették volna november 15. után a munkát is. De ezen őrség miatt az utcán senki sem mert szürkület után közlekedni, sőt a gépjárműforgalomnak is le kellett állni, mert az őrség a gépjárművekbe belelőtt. Mentőautó sem mert kimenni a VI-os telepre. A lövöldözések kb. november 10. után kezdődtek. Még januárban sem mert biztonságban az ember az utcán éjjel közlekedni a VI-os telepen. Amikor a golyószórók helyét felderítettük, segítségül a szovjet csapatokat kértük. Még az orosz páncélautóra is rálőttek, sőt a szovjet gépkocsizó orrcimpáját is keresztül lőtték. Nem lehetett megállapítani, hogy ki lőtt közülük. 315
