B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/1. Lados István és társai pere tárgyalási jegyzőkönyvek

harcolni, ő csak a fiatalságot védi. Ő nem azt mondta, hogy ő lesz a VI. telepen a fegyveres erők minisztere, hanem úgy fogalmazta meg mondanivalóját, hogy Münnich elvtárs a fegyveres erők minisztere úgy rendelkezett, hogy a fegyvereket szedjék össze, akkor ő lesz a VI. telep fegyveres erőinek minisztere, és össze fogja szedni a fegyvereket.

Pendliről csak azt tudom, hogy 10 évig külföldön járt.

Uglovicsról azt tudom, hogy nemzetőr volt és mondták, hogy éjszakánként ő is szokott őrt adni, de hogy ő is lövöldözött volna, azt nem tudom.

A karhatalmisták kocsijában én, Beer, Szakás és Sturm voltunk. Jöttünk a laktanyából este 1/2 10 óra körül. Előtte egy 10 fős járőrkocsi ment ki. Megálltak az Iparos utca sarkán, mert a rendőrök megállították. Ezt utólag hallottam csak. Amikor a kocsi megállt, kiszállt Seregi százados, egy csoport közeledett feléjük, és rálőttek. Seregi beugrott, és a kocsi elindult. Sebesülés nem tudom, hogy történt-e. Később hallottam, hogy valakit meglőttek. Mi is lehúztuk az ablakokat, és figyeltünk. Mi is befordultunk az Iparos utcába és láttuk, hogy rohan hazafelé 2 ember. Amikor a sarokra értünk, két három sorozatot ránk lőttek. Szakács volt a sofőr. A sarkon letettük Sturmot. 2 utcával lejjebb egy kis társaság volt, ebben az utcában lakott Lados is. Itt 3-4 megriadt fiatal szaladt az utcába, le a közön mentünk, és itt is mind a két oldalról lőttek ránk. Mi készültünk rá, hogy lőnek ránk, és mi is visszalőttünk. A kocsi egyik oldalán én, a másik oldalán Beer tüzelt.

Szakács majd lefelé fordult és gondoltuk hogy ott is tüzet kapunk, de nem volt idő, mert nagyon gyorsan hajtott, majdnem felfordultunk. Mikor bementünk, kiküldtünk két járőrt hogy nézzen körül, de nem találtak kint senkit.

Egy páncélos autóra is rálőttek, és benne egy szovjet katonának az orrcimpá- ját találták el. Volt rá eset, hogy a háztetőről lőttek a kocsira. Én is benne voltam a páncélkocsiban. Ott egy gépkocsivezető, egy szovjet alezredes, két szovjet katona, és én ültünk.

A személygépkocsi két oldalról kapott lövést, és egyet hátulról. Egyik lövedék Beer mellett, a másik mellettem ment el. Az egyik az én sapkám súrolta. Ha a gépkocsivezető nem húzódik le, éppen fejen találta volna.

Az Újvárosban egy mentőkocsira is rálőttek egy sorozatot. Ott Szeimannék voltak. Nem történt semmi baj, de ennek következtében az orvos nem ment kimenni mint orvos az éjszaka folyamán.

Vigh és Vályi századosok kaptak lövést. Személy szerint megállapítani nem lehetett, hogy kik voltak akik a lövéseket leadták. Golyószóróból nem, csak géppisztolyból lőttek ránk.

Ladoséknak volt olyan törekvésük, hogy a rendőrséget is maguk mellé állítják. Ebben az időben Bencze volt a rendőrparancsnok. Rejtő rendőr is panaszkodott, hogy nem bízik meg a segédrendőrökben, eldugta a fegyvereket, és nem adott ki belőlük egyet sem.

310