B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/1. Lados István és társai pere tárgyalási jegyzőkönyvek

Minket itt ugyanis rendőrjárőr megállított, s igazolásra szólított fel. A gépko­csivezető, és parancsnokunk a rendőrrel beszélgettek. Eközben egy kissé távolabb álló tömegből, most már tudom, hogy Lados, barna ruhában lehajolva jött felénk, azt mondva, hogy fogjuk le őket. Erre lőttünk, ők elszaladtak. A rendőrök is meg voltak ijedve. Mi a levegőbe lőttünk. Ők is ránk lőttek. Pontosan honnan kaptuk a lövést, nem tudom. Volt azután egy másik este arra parancsunk, hogy támadást intézzünk a VI-os telep ellen. Ők már vártak. Mi ezért más irányból jöttünk. Az első háznál Turcsányit, és még 4 embert fogtunk el, egy kézigránátot, és egy pisztolyt dobtak el. Ezek mellettük voltak a földre dobva. Nem láttam, hogy közülük valamelyik eldobta volna a fegyvereket. Sötét volt, nem is lehetett látni. Meglepetésszerűen értünk oda, ők nem fejtettek ki semmiféle ellenállást. Elmondták, hogy beszélgetni vannak kint az utcán, ezt azonban nem hittem el, hanem feltételeztem, hogy minket várnak. Elfogásuk után őket elvittük a teherautóhoz, beküldtük őket a laktanyába. Kihallgatásuknál nem voltam ott, hanem folytattuk utunkat. Eközben háromszoros golyósorozatot kaptunk. A Füzes utcába nem tudtunk bemenni. A karhatalmisták közül Vigh százados megsérült, állítólag egy rendőrszázados géppisztolyából. Mi azután az utat abbahagytuk. Nem tudtuk meg, hogy ki lőtt. Amikor az említett 5 embert feltettük az autóra, jól megkapták a magukét. Pofonokat kaptak. Nem voltak hajlandók megmondani, hogy kiék voltak a fegyve­rek. Amikor a fegyvereket megtaláltuk, nem voltam ott. Lehet, hogy Rácz Márton mondta, hogy Turcsányi dobta el a kézigránátot. Hallottam, hogy az őrséget azért szervezték, nehogy a fiatalokat elvigyék. Lados ió barátom volt. Olyan ember, mint egy falat kenyér. A mellére nem fér­nének el a kitüntetései. Nem tudom, miért csinálta ezt a dolgot. Őt ez a rendszer megbecsülte, jó fizetése volt, mégis tett a Xl-es aknán olyan kijelentést, hogy 70 Ft-ért ne dolgozzék senki. Ezen kívül nálunk a parancsnokságon mondta, hogy dr. Kléberttel, a városi nemzeti bizottság elnökével tart állandó kapcsolatot. Turcsányi szintén kitüntetett bányász. Nem tudom, hogy melyik vádlottól milyen fegyver került elő. Ladost nem láttam a pártház elleni támadásnál. Itt azt követelték, hogy a karhatalom adja át a fegyverét, az orosz csapatok menjenek ki, ne dolgozzunk. A kézigránátot Turcsányi mellett találtuk a földön. Mind az öten egy cso­móban voltak. Lados teljesen önként jött a fegyverek bejelentése végett a laktanyába. Olyas­mit is hallottam, hogy Lados nem tudta összeszedni a fegyvereket. - Azután, hogy minket a teherautón az elmondott támadás ért, megmondtuk a rendőröknek, hogy a VI-os telepre ne menjenek többet járőrbe. Lados észrevétele: Lehet, hogy október 26-án mondtam, hogy 50 forintért ne dolgozzunk, de november 15. után én szerveztem meg a munkát. Montam, hogy ismerjék el a Kádár-kormányt. Ezért majdnem kidobtak a XV-ös aknából. 299

Next

/
Oldalképek
Tartalom