B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/1. Lados István és társai pere tárgyalási jegyzőkönyvek

Én Mazalint nem akartam felkeresni, őt nem is ismertem. Az a rendőr, akivel a főosztályon, mint letartóztatott találkoztam, az első napon volt a társam az őrségben. A pisztolyt december 8-án kaptam. Berényivel az utcán találkoztam, vele mentem a lakására, és ott adta oda, amit én elvittem. Amikor október 26-án felszálltunk az autóra, nem volt fegyverünk. Azután ment a Hunyadi laktanyába, és ott adtak mindenkinek fegyvert. Én azzal a céllal ültem fel, hogy hazamegyek édesanyámhoz. Azért jöttem vissza, mert Pesten mindenfelé lövöldöztek, és nem mertem keresztül menni Pesten. A röpcédulákat aki odaadta, azt a személyt nem ismertem. Ez az őrség előtt 2-3 nappal lehetett december elején. Azt mondták, hogy ragasszuk ki, de nem tettem meg, hanem elszórtam. Ekkor Sörös is velem volt. A röpcédulákat a Nívó sarkánál lévő piactéren dobtuk el. Egyebet előadni nem kívánok. Belép: Sörös Géza XXI. r. vádlott. A vádat megértettem, bűnösségem elismerem. A rendőrségen tett vallomásom nem felel meg teljes egészében a valóságnak, mert azt kényszer hatása alatt tettem. Megfenyegettek. Megpofoztak és a falhoz vertek. Ennek folytán olyasmit is aláírtam, ami nem felel meg a valóságnak. Az ügyészségi vallomásom ugyanaz, mint a rendőrségi, mert velünk volt a nyomozó és féltem, hogyha visszavonom, akkor visszaadnak a rendőrségnek. Édesapám Balatonalmádiban lakik és Balatonfüreden a Földművesszövet­kezetben ügyvezető. Édesanyám háztartásbeli. Anyámnak van egy Vi hold szőlője, apámnak egy háza. Ketten vagyunk testvérek. A másik testvérem ipari tanuló. Politikával soha nem foglalkoztam, és pártnak sem voltam tagja. Legutoljára Ta­tabányán a bányaipari technikumnak voltam IV. éves tanulója. Együtt jártam Pa­lotással, akivel jó baráti viszonyban voltunk. Október 26-án rendes tanítási nap volt az iskolában. 11-12 óra körül gyüle­kezett egy tömeg, akik felvonulásra mentek és bejöttek az iskolába, hogy tartsunk velük mi is. A mi iskolánk is részt vett, és az egész tanári kar. Voltunk vagy 200-an. Ezzel a felvonulással végigmentünk a városon. Énekeltünk, és addig más nem is történt, amíg én ott voltam. Ezzel a tömeggel jártunk a kórház, városi rendőrség, anyagraktár, mésztelep körül, és vissza az iskola elé. Ezen az útvonalon mentünk. A tömeg nem tudom, hogy milyen célú volt. Az akkori Nagy Imre kormány mel­lett tüntettek. Ennek a kormánynak nem tudom, milyenek voltak a célkitűzései. Az anyagraktárnál leverték a vörös csillagokat, de hogy kik, azt nem tudom. Úgy tudom, hogy dolgozók, akik ott voltak, verték le és nem a felvonuló tömeg. Nem tudom, hogy milyen jelszavak hangzottak el. Bementem ezután a kollégiumba, megebédeltem és nem mentem sehova. November 15-én hazautaztam, és otthon 282

Next

/
Oldalképek
Tartalom