B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/1. Lados István és társai pere tárgyalási jegyzőkönyvek

V. r. Sóstarics vádlottról tudom, hogy a háza előtt állt. Nem tudok arról, hogy gépkocsira lőtt volna.

Egyebet előadni nem kívánok.

Belép VII. r. Benhardt László vádlott:

A vádat megértettem, bűnösnek érzem magamat.

Bányász családból származom. Apám ny. bányász, havi 810 Ft nyugdíja van. Nőtlen vagyok. Vagyonunk nincs. Egy bátyám van, aki a külfejtésen dolgozik. 1952-ben, iskoláim elvégzése után bányaipari technikumba jártam, de innen kimaradtam. Ekkor hivatalsegédnek helyezkedtem el, majd inas lettem a vágóhídon. 1956-ban bútorüzletben helyezkedtem el inasnak, november végétől pedig külfejtésen lettem segédmunkás.

Politikával nem foglalkoztam, pártnak nem voltam tagja. A Szabad Népet olvastam. Nagyjából tájékozott voltam, hogy a szocializmust építjük. 1956. okt. 26-án a tüntetésben nem vettem részt. Délután hamar hazamentem. Szüleim ugyanis Száron laknak, én elmentem a korai munkásvonattal haza. Másnap bejöttem. Ekkor a boltvezető közölte, hogy nem nyitunk ki. Ezután nov. végével eltávoztam a bútorüzletből, és a külfejtésen helyezkedtem el.

A VI-os telephez semmi közöm, nem laktam ott, sem szüleim, sem bátyám. December 8-án történt, hogy munkából jöttem haza a külfejtésről. Útközben Szilágyi József nevű bányászismerősömmel találkoztam. Mondta, hogy a VI-os telepen őrtállás lesz. Kérdeztem: miért? Azt felelte, azért, nehogy a karhatalmisták és az oroszok elvigyék a fiatalokat. Kérdeztem, hogy ezt honnan veszi? Azt felelte, hogy biztos forrásból tudja, hogy ez a céljuk. Éppen ezért már van őrség, legyek én is benne. Erre mondtam, hogy részt veszek, és elmentem Szilágyi lakására, és három napig nála laktam.

8., 9. és 10-én minden este kinn voltam. Valóban voltak már kinn őrök, amikor első este kimentem. I. r. vádlottat ismerem. Azt tudom, hogy Nausch belefolyt az őrség szervezésébe.

8- án nem volt fegyverem.

9- én este 9-10 óra körül Uglovics Béla átadott egy dobtáras géppisztolyt azzal, hogy amíg ő bemegy és felveszi a kabátját, vegyem azt át. Átvettem.

Amikor visszajött, vissza akartam neki adni. Ő azonban azt mondta, hogy maradjon nálam, majd ha szükség lesz rá, akkor adjam vissza. Fiatal vagyok és örültem, hogy van fegyverem. így maradt nálam a géppisztoly.

10- én őrségben voltam, amikor a karhatalmisták jöttek. Ekkor ők szétzavarták az őrséget, én pedig bementem Szilágyiékhoz. Kérdeztem, mi lesz Uglovics géppisztolyával? Azt felelte, hogy hagyjam náluk. így is volt. Ez éjjel 1 óra körül lehetett. Lövöldözést hallottam. Majd reggel hazamentem Szárra. 9-én és 10-én nappal Szilágyiéknál aludtam, az éjjel pedig őrködtem. Azután szóltam а II. sz.

229