B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
II. Mazalin György és társai pere - II/3. Mazalin György másodfokú ítélete
_ bűntettében s ezért őt főbüntetésül halálra, mellékbüntetésül teljes vagyonelkobzásra ítélte. Az ítélet ellen fellebbezést jelentettek be a vádlott és védője a tényállás helytelen megállapítása miatt, helytelen minősítés miatt, büntethetőséget kizáró ok meg nem állapítása miatt, és enyhítés végett. Közvádló az ítéletet tudomásul vette. A fellebbezések felülbírálásánál a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa észlelte, hogy az első fokon eljárt bíróság által megállapított tényállás [h]ián[y] os. [...] így vele szemben a szervezkedés vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa alkalmazta a BHÖ. 10. pontban írt büntethetőséget kizáró okot s az 1956. november 4. napja után elkövetett cselekményeit a bűnösség megállapításának alapjaiból kizárta. Fennmarad tehát a vádlottal szemben a bűnösség alapja [...] az a cselekménysorozat, amelyet az 1956. november 4. [...] tehát az ellenforradalom fegyveres leveréséig elkövetett] Ez pedig az elsőfokú bíróság helyes ténymegállapítása] szerint a következő: Vádlott részt vett az 1956. októbe[r 26-án?] Tatabányán tartott tüntetésen, de abban aktív szere [pe nem] volt. Ugyanezen a napon megválasztották az ideiglef- nes mun]kástanács tagjának s ebbeli minőségében még aznap [bemon]dotta a bányászrádióba, hogy a másnap megtartandó [...] munkástanács választásokon mindenkijelenjen meg. [...] október 28-án sorba járta az aknákat [...]. Kijelentette [a] bányászok előtt, hogy amíg a kormány a bányászok követeléseit nem teljesíti, sztrájkolni kell. A dolgozóktól több ezer követelést összeszedett s azok alapján összeállított egy 16 pontos politikai tartalmú követelést. Később bekerült a forradalmi munkás és katonatanács csúcsbizottságába, feladata: tartani a kapcsolatot a munkástanácsokkal éspedig a sztrájk fenntartása érdekében. A csúcsbizottság megbízása folytán elmegy Győrbe, ott részt vesz egy értekezleten, felszólal: ismerteti az ország energetikai helyzetét és javasolja a munka felvételét. A munkát Győrben [fel] is veszik. Másnap Tatabányán az aknába agitál a munka [fel] vétele mellett: a bányászok november 3-án fel is vés [zik] a munkát, de negyedikén a szovjet beavatkozás hírér[e ...] sztrájkba lépnek. A legfőbb ügyész helyettese e tényállás alapján indítványozta vádlott bűnösségének a BHÖ. 1. p. 1. bekezdésében írt szervezkedés kezdeményezésében való megállapítását, mert a vádlott kezdeményezése s az aknákban való agitálásának eredményeként történtek meg az üzemi munkástanács választások. 193
