B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
II. Mazalin György és társai pere - II/1. Mazalin György és társai elsőfokú ítélet
Megjegyzi a népbíróság, hogy mint gépkocsivezető is szerzett egy géppisztolyt, amit a kömlődi fuvar alkalmával a vasúti töltésnél eldobott. A bányába ismét Bátori Pál vádlott társával került együtt, s minthogy munkatársak voltak, Bátori Mazalinnal történt megbeszélés alapján közölte Keresztesivel azt, hogy Mazalin egy megbízást adott számára, hogy szervezzen egy 10-12 főből álló csoportot, amelynek feladata egy újabb megmozdulás esetén a „rendfenntartás” lesz. Azt is mondotta Bátori, hogy a csoportot lehetőleg olyan emberekből kell összeállítani, akik az ellenforradalom idején exponálták magukat, és lehetőleg fegyverük van. Keresztesi az ajánlatot elfogadta, illetve a megbízást, s mint az első beszervezett ember bővíteni akarta a még kettőjükből álló csoportot. Keresztesi minden lehetőséget felhasznált, aránylag jól ismerve az embereket, szólt egy alkalommal G. nevezetű munkatársának, akivel Bátori Páltól hallottakat közölte. G. látszatra csatlakozott, azonban az esetet az akna igazgatójának bejelentette. Beszervezésre került még Sz. nevezetű munkatársuk is, akivel Bátori Pál is beszélt, mégpedig azért, mert úgy tudta, hogy Sz. fegyvereket tud szerezni, és G.-nek is Bátori mondotta, hogy majd fegyvert fog kapni. Valamennyiüknek világosan feltárták a létrehozandó csoport célját, „MŰK”. Tehát feladatuk a március 15-re számított megmozduláskor lett volna. A csoport további szervezése nem saját elhatározásukból szakadt meg, hanem ebben az időben a rendőrség már széles körben figyelte a társaságot, és január 17-én először Kovácsot, majd a szervezkedés többi tagját, valamennyiüket felszámolta. A csoportszervezés második részében tehát, melyben a vezető szerep Bátori Pálnak jutott, ugyancsak azonos céllal, azonos feladattal, sőt egy későbbi március 15-i feladattal bővülve, s főként fegyveresen kellett volna létrehozni a cél érdekében. Úgy Bátorinak, mint Keresztesinek fegyvere volt, Bátorinak egy korábbi időből származó forgópisztolya, valamint egy TT pisztolya, míg Keresztesinek egy ívtáras géppisztolya volt elrejtve. Az ügyben szereplő tényállásban említett fegyvereket az ideiglenes tulajdonosoktól házkutatás során lefoglalták. A fent írt tényállás szerint tehát vádlottak külön-külön az alábbi cselekményeket követték el. I. r. Mazalin György vádlott, mint a forradalmi munkás-, és katonatanács tagja a sztrájkot szervezte, melynek érdekében valamennyi üzemrészt bejárt, s a tanácsok megválasztása mellett sztrájkra uszított. Részt vett az 1956. október 27-én tartott felvonuláson, amely követelte aló pont beolvasását, az ideiglenes bizottság megválasztását. Összekötő volt a tatabányai forradalmi munkás- és katonatanács, és a Győrben megalakult és magát ideiglenes kormánynak nevezett 142
