B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

II. Mazalin György és társai pere - II/1. Mazalin György és társai elsőfokú ítélet

elemi iskolát végzett. 1936-ban katona volt 2 évig, s mikor leszerelt, újból gazdasági cseléd volt 1941-ig. Erdélyi születésű, s Erdély visszacsatolása után a MÁV-nál dolgozott, mint segédmunkás, 1943-1944 őszéig munkaszolgálatra hívták be. 1944 után újból cselédkedett, 1946-ban került Tatabányára, ahol mint kőbányai munkás dolgozott, majd ezt követően a szénbányához ment. Tatabányán az osztályozón is dolgozott, majd a Füszértnél, és végül letartóztatása napjáig a Tatabányai Vízműveknél mint segédmunkás volt 800 forint havi keresettel. MDP-nek 1946-1948-ig volt tagja, jelenleg pártonkívüli.

XI. r. Hajnal János vádlott munkáscsaládból származik, édesapja az első világháborúban Oroszországba került, mint hadifogoly, s azóta ott él, vele nem is találkozott. 6 elemi iskolának elvégzése után cipésztanonc lett, s mikor felszabadult, részben a szakmájában, részben mezőgazdasági munkán dolgozott, 1938-tól 1939-ig katona volt, 1941-ben önként jelentkezett katonának. Az önkéntes szolgálatát azzal magyarázza, hogy az orosz frontra szeretett volna kerülni, hogy ott Oroszországban valamilyen körülmények között apjával találkozhasson. Legjobb tudomása szerint édesapja megnősült. Egy testvérbátyja Jugoszláviában él. 1944-ben a felszabadulás Békésen érte. 1945-ben lépett közös háztartásra Gyurkó Margittal, majd 1948-ban kötött vele törvényes házasságot. Magyar állampolgárságát 1948-ban szerezte meg. Tatabányán az újtelepi gépüzemnél dolgozott 1956. június 1-ig. Kaposváron is dolgozott 1956. október 1-ig a hizlaldában, majd újból visszatért Tatabányára és a Hídépítő Vállalatnál letartóztatásáig dolgozott. [...] Pártonkívüli.

XII. r. J ó к u t i Kálmán vádlott földműves családból származik, édesapja 10 hold saját és 5 hold bérelt földön gazdálkodott, hárman voltak testvérek, kettő meghalt. Öt elemi iskolát Kömlődön végezte, majd Kőbányán és Gödöllőn járt gimnáziumba. Kezdetben mérnök akart lenni, azonban a körülmények nem engedték, így egy rokonánál vidéken ügyvédi irodában dolgozott és fél évig volt jegyző gyakornok, később 1937- 1939-ig közigazgatási tanfolyamot végzett, melynek elvégzése után Ógyallára került, majd Martoson, Gútán, és Ócsán volt állásban. 1944-ben vonult be katonának, magyarországi frontszakaszon vett részt, szovjet fogságba került, ahonnan 1945 októberben tért haza. 1946-ban közigazgatási vonalon Felsőgallára /Tatabánya/ lett kinevezve, majd később pénzügyi vezető minőségben dolgozott. 1949 után került a vízművekhez, Köztisztasági Vállalathoz, ahol letartóztatásáig dolgozott. 1946-ban nősült, felesége tanítónő, gyermekei 10 és 4 évesek, egy családi házuk van. Pártonkívüli.

XIII. r. Veckinger Lajos vádlott munkáscsaládból származik, édesapja drogista volt, ki később önálló üzlettel is rendelkezett. Vádlott iskoláit Kispesten végezte, és ott érettségizett 1946-ban. Ezt követően a Műszaki Egyetemre került,

125