B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

II. Mazalin György és társai pere - II/1. Mazalin György és társai elsőfokú ítélet

a Kossuth Akadémiára szeretett volna kerülni. Nem megfelelő tanulmányi eredménye miatt azonban csak a rendes katonaidejét töltötte ki. 1951-ben szerelt le, s ezt követően bányába ment dolgozni. A bányánál dolgozott 1957. február 6-ig, letartóztatásának idejéig. Legutolsó helye Tatabánya VIII. akna volt, ahol 1300- 1500 forint volt a fizetése. Korábban gépkocsivezetői jogosítványt is szerzett, így gépkocsivezető akart lenni, mivel a bánya munkát nem bírta, azonban felvételt nem nyert, így továbbra is a bányánál dolgozott. Pártonkívüli. Két leánytestvére él külföldön 1944. óta, kikkel kapcsolatot nem tart.

VII. r. Bajnóczki János vádlott munkáscsaládból származik, erdélyi születésű, iskoláinak elvégzése után lakatos szakmát tanult, azonban mint lakatos, a segédlevelet nem szerezte meg. A 30-as évek végén MÁV fűtőházi munkás volt, majd 1943-ban Tatabányára jött szülei után, akik 1940-től laktak az említett helyen. Bányába ment dolgozni, és ott mint csillés működött, s legutolsó munkahelye Tatabánya VIII-as akna volt, ahol 1949-től letartóztatásának napjáig dolgozott. [...]. Pártonkívüli.

VIII. r. N о s z e к Imre vádlott munkáscsaládból származik, édesapja bányász. 1952-ben végezte el vádlott az iskoláit, ezután mint vájártanuló járt iskolába. Öten voltak testvérek, valamennyi nála fiatalabb. Az iskoláinak elvégzése után mint vájár a Tatabányai Szénbányászati Tröszt XII. aknájában dolgozott. Fizetése 1400-1500 forint, szülői háznál lakott. Egy alkalommal munkahelyén baleset érte, melyből kifolyólag gerincrepedést szenvedett. A balesetből folyóan 35 %-os rokkanttá nyilvánították. Katona nem volt. Pártonkívüli. Egy húga él Belgiumban az ellenforradalom óta, kapcsolatot nem tart, mindössze egy levelet írt neki. Szakszervezetnek 1956 óta tagja.

IX. г. В e r é n yi Ferenc vádlott munkáscsaládból származik, édesapja szabósegéd volt, majd később, 1941-től önállóan dolgozott, mint szabómester. Ez említett időtől kezdve segédekkel dolgozott. Katonaságnak szokott szállítani, ilyen alkalmakkor 16-18 ember is dolgozott nála. Édesapja 1946-ban halt meg, vádlott iskoláinak elvégzése után segédmunkás lett, majd Budapesten villanyszerelői szakmában helyezkedett el, ahol segéd lett. 1955-ben Tatára jelentkezett vájári tanuló iskolára, ahol felvételt nyert, s vájári képesítést szerzett. 1955-től bányában dolgozott, a Tatabányai XII. aknánál, ahol 2000 forint keresete volt. 1957 októberében, illetve ezt követő hetekben nősült, s továbbra is Tatabányán lakott és dolgozott. Özvegy édesanyja van, aki jelenleg Maglódon él. Pártonkívüli.

X. r. Kővári János vádlott agrárproletári családból származik, édesapja gazdasági cseléd volt, ki vádlott gyermekkorában elhalt. Vádlott ugyancsak cse- lédkedett, s nehéz körülmények miatt iskoláit sem tudta elvégezni, s így csak 2

124