Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)
Ravasz Éva: Az első tatabányai bányaigazgató, Ranzinger Vince
Az első tatabányai bányaigazgató: Ranzinger Vince 11 Gergely Rend lovagja kitüntetést. Eredményes működése alapján a részvénytársaság igazgatósága 1899. év végén bányaigazgatóvá nevezte ki. 1902 decemberében a magyar kormány felteijesztésére I. Ferenc József császár Ranzingemek „a hazai szénbányászat terén kifejtett sikeres működése elismeréséül a bányatanácsosi címet adományozta.”4 Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) közgyűlése megalakulásának tizedik évfordulóján, 1902 szeptemberében a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében szakmai konferenciát rendezett. A konferencia vendégei szakmai kirándulást tettek Tatabánya bánya- és ipartelepein. A továbbiakban a Bányászati és Kohászati Lapok tudósításából közlünk részleteket, amely jól érzékelteti a kor hangulatát, és a bányatelep látványát. „A telep bejárója előtt Ranzinger Vince müigazgató és az egész telep tisztikara fogadta...Az üdvözlés és viszontüdvözlés után a menet a bányászzenekarral az élen a telep bekerített területére lépett és a szíves házigazdák kalauzolása mellett a kaszinó épülete felé tartott, amelynek feldíszített termében konyak, sör és villásreggeli várta az érkezőket...A látogatók több csoportra oszlottak és a müigazgató, valamint az üzemi tisztek vezetésével megtekintették a mintaszerűen berendezet telep létesítményeit. A legnagyobb érdeklődést a lejtős-aknák szállító és járó berendezései, a kötél és függőpályák rakodó állomásai, a függő pálya elmés berendezései, a tömedék aknák és a szeparáció (szénosztályozó) remek telepei. A laikust is meglepte a külfejtésen rendezett próbarobbantás és annak feltűnően kedvező eredménye."5 (Ld. 5. sz. kép) 1903- ban Ranzinger 1897-ben kötött munkaszerződése lejárt, az igazgatóság új szerződésében évi fizetését és jutalékait a termelési eredményektől és a részvénytársaság nyereségétől tették függővé. Munkájának eredményességét jelzi, hogy a részvénytársaság igazgatósága 1905 májusától Ranzinger bányatanácsost bányaigazgató címmel ruházta fel. Megállapodtak arról is, hogy ha legalább 1907-ig betölti tatabányai pozícióját, további tíz esztendőre bányászati szakértőként alkalmazza a társulat, amely idő alatt havonta legalább nyolc napot bányajárással kell eltöltenie - külön napi díjazásért - és más vállalattól megbízást ez idő alatt nem fogadhat el.6 1904- ben olyan lendületes beruházási elképzeléseket dolgozott ki, amelyek a termelési eredmények ugrásszerű növekedését eredményezték. Sor került az alábbi aknák lemélyítésére: VI-os, VII-es, majd a VIII-as. Új fejtési rendszert vezetett be, villamos füróberendezéseket alkalmazott a széntermelés korszerűsítésére. Jó szociális érzékkel látta, hogy fontos érdeke a vállalatnak a bányászok élet- és munkakörülményeinek javítása. A tatabányai kolónia fejlesztésével karöltve gondoskodott a bányamunkások és családjaik biztos és olcsó ellátásáról, miért is élelemtárat, mészárszéket, pékséget, vendéglőket és kaszinókat létesített és a telepeket vezetékes ivóvízhálózattal látta el. Meggyőződése volt, hogy a munkabérek felemelése helyett a vállalatnak olcsó élelmiszereket kell biztosítani a munkásságnak. Kezde4 MOL. Z-254. MÁK Rt. iratai 105. cs. 5 Bányászati és Kohászati Lapok. 1902. október 6 MÓL. MÁK Rt. Igazgatósági jegyzőkönyv. 1903.
