Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)
B. Stenge Csaba: Kóta József bányamérnök katonai karrierje
72 Kóta József bányamérnök katonai karrierje 7. Kissúlyú rakodószerkezet darabos anyagokhoz, például darabos szénhez, stb. (1958), 8. Vonszolóláncos szállító berendezés, különleges önrakodáshoz (1964), 9. Robbantóeljárás, különösen építmények lebontásához (1978).3 Tevékenységét mindig kellőképpen el is ismerte az aktuális vezetés, hiszen 1951-ben már, mint a Bányabiztonsági és Robbantástechnikai Kutatóintézet igazgatóját - melyet ekkortól 15 évig, nyugdíjazásáig vezetett - a Kossuth-díj arany fokozatával tüntették ki a késleltetett bányászati robbantás (a millszekundos robbantás) elméletének kidolgozásáért és gyakorlati kikísérletezéséért.4 Négy évvel később, 1955-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával ismerték el munkásságát. Közben, kutatói tevékenységének eredményeként 1952. december 31-én a műszaki tudományok kandidátusa lett, majd 1960. október 7-én egyetemi doktor.5 Kóta Józsefet 1979. február 23-án bekövetkezett halála után a Tatabánya újtelepi temetőben egy a város által adományozott díszsírhelyen temették el, 1997 óta pedig- a Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány kezdeményezésére - egy utca is a nevét viseli a városban (az 1-es főút körforgalma és a Táncsics Mihály út közötti bekötőút).6 Az út azonban, mely Kóta József tudományos pályafutásának kiteljesedéséhez vezetett hosszú volt és sok nehézséggel teli. Kóta József életének első felét megvizsgálva egy rendkívül küzdelmes sorsú ember pályája bontakozik ki az érdeklődő előtt. Ifjúkor és a főiskolai évek Kóta József 1906. július 26-án született Pozsonyban, vasutas (állomás felvigyázó) édesapja, Kóta Lajos és Kóji Irma gyermekeként. A család azonban csak rövid időt töltött Pozsonyban az édesapa szolgálata miatt, nem sokkal később visszaköltöztek Nagyváradra, ahol Kóta József is felnőtt. 12 éves korában, 1918 végén elvesztette édesanyját, akit az országon végigsöprő spanyolnátha járvány vitt el, így nyolc testvérével együtt félárván maradt. A család helyzetét az is súlyosbította, hogy Nagyvárad Romániához került a trianoni békeszerződés következtében. Kóta József a reáliskola alsó négy osztályát Nagyváradon végezte, 1916-20 között, ezt követően- mivel a románok akadályokat gördítettek továbbtanulása elé - bőrkereskedő inasnak állt. A továbbtanulni vágyó ifjú két évig inaskodott, majd 1923-ban, 17 éves korában egy barátjával együtt Budapestre szökött a román katonai behívó elől. Itt legidősebb bátyjához, az 1898-as születésű Kóta Lajoshoz ment, aki honvéd számvevőségi tisztviselőként dolgozott. Mivel szakmája nem volt, érettségije sem és a to3 Stuber György: Kóta József bányamérnök élete és munkássága. Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány, Tatabánya, 1998.19-20. o. 4 Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948-1985. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 130. o. 5 Stuber György: i. m. 23. o. 6 Az elmélet és a gyakorlat összeötvözésének mestere volt. In: Dolgozók Lapja 1979. február 28. 3. o., Stuber György: 100 éve született dr. Kóta József. In: Bányászati és Kohászati Lapok, 2006/5. sz. 33-35. o., Csóka István: Felhők közül a föld mélyébe. In: Magyar Szárnyak Évkönyv 2002. 45-46. o.
