Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)
Ravasz Éva: Réhling Konrád bányaigazgató
32 Réhling Konrád bányaigazgató az elemzések alapján készült tanulmányának egyik lényeges megállapítása, hogy a négy egybeépült település - Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya - várossá egyesítése nagy feladata a közigazgatásnak, és az egyesítéssel számos szociális és életmódjavító intézkedés megoldhatóvá válik. Tanulmányában a tatabányai munkások hangulatát a következőkben fogalmazta meg: „A bányászokkal való bizalmas együttlét, amelyre azonban csak hosszú fáradozás után adódik lehetőség, amikor már nem látják valakiben a vállalat kémjét, nagyon érdekesen világítja meg a bányászok lelkivilágát. Igen sokan közülük, különösebben az öregebbek, beletörődtek a helyzetükbe és az elnyomottság már talán jól is esik nekik. De a többség, különösen a fiatalabb évjáratúak lelkében visszafojtott gyűlölet él, és hisznek abban, hogy egyszer elkövetkezik az idő, amikor elnyomottságukért elégtételt vesznek maguknak.”34 A záró tanulmány alapvető megállapítása, hogy a modem közigazgatásnak fontos társadalmi feladatokat kell ellátnia és közvetítő szerepet kell vállalnia a munka- vállalók tömege és a munkaadók között, nem engedve az esetlegesen kialakuló hatalmi önkénynek. (Ld. 7. kép) A gazdasági világválság hatása elérte Magyarországot, az ipar és a bányászat termelési mutatói lényegesen visszaestek a fogyasztás drasztikus csökkenése miatt. A válság időszakában, 1931-ben töltötte be a MÁK Rt. alapításának negyvenedik évfordulóját. A jubileum megünneplésére sem a részvényeseknek, sem az alkalmazottaknak nem volt alkalma a nehéz körülmények miatt. Az 1931-33. közötti években erősen csökkent az ipari termelés, a széntermelés, erre a vállalat nem munkáselbocsátással, hanem termelési szünnapok elrendelésével reagált. (1931-ben 73, 1933- ban 91, 1934-ben 66 napig szünetelt a termelés).35 Természetesen ennek megfelelően csökkentek a bérek. Ezzel az intézkedéssel vetett gátat a munkanélküliség elterjedésének az igazgatóság, de az életkörülmények erőteljes romlását nem sikerült megakadályozni. A kialakult elégedetlenség jó táptalaja volt a jobboldali politikai nézetek elterjedésének, amelyet a hatalmat megragadni kívánó nyilas párt mesterségesen is gerjesztett. 1935-től lassan véget ért a gazdasági válság, ettől kezdve a tatabányai bányák széntermelésének mutatói évről évre meredeken emelkedtek, egészen a háborús évek közepéig. A növekedéshez hozzájárult a tatabányai aknák termelése mellett az Oroszlány község területén megnyitott XVI. számú akna. A társulat vezetése beszállt egy új melléküzemág, a háború miatt nagy fontossággal bíró fém, az alumínium termelésébe, 1940 januárjától működni kezdett a tatabányai alumíniumkohó, növelve a részvénytársaság termelési mutatóit és nyereségességét. (Ld. 8. kép) Réhling Konrád 1936-ban töltötte be a társulathoz való belépésének 40. évfordulóját. Ebből az alkalomból a bányaügyi főtanácsost a társulat igazgatóságának felterjesztésére a hazai bányászat fejlesztése terén kifejlett munkásságáért Horthy Miklós kormányzó a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. A jeles alkalom kapcsán az egyházközségi értesítő egy külön számot szentelt a jubileumi ünnepség ese34 Magyary Zoltán-Kiss István: A közigazgtás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a tatai járás közigazgatásáról. Budapest, 1939. 35 A MÁK Rt 50 éve. 1891-1941. Külön jelentés az ünnepi közgyűlésre. Budapest, 1942. Tatabányai Városi Levéltár könyvtára.
