Tatabánya közigazgatási repertóriuma V. kötet - Tatabányai Levéltári Füzetek 7. (Tatabánya, 2001)

Bevezető

Az ún. oszlopos mutatót alkalmaztuk, így egy-egy fogalom, intézmény stb. különböző előfordulásait vontuk össze a főtétel alatti abc rendben közölt altételekben, az altételek ugyanakkor a tárgyszavakban is megtalálhatók. Ha egy tárgyszóhoz sok adat kapcsolódik, a könnyebb tájékozódás miatt néhányat főtételként külön közlünk (pl. lakás, -elosztás, -építés, -értékesítés, -gazdálkodás, -igények, -kiutalás stb.) Intézmények, üzemek, vállalatok stb. esetében a szövegben előforduló névváltozatokról utaló/k/ készült/ek/ Id. ill. Id. még jelölésekkel, az adatok a legutóbb érvényes/ismert névalaknál, jogutódnál kerültek felvételre, kivétel ha a jogutód neve nem ismert. (Pl. Vízelosztó ld. Vízmű főtételhez kerültek az adatok, amíg az városi kezelésű volt; miután beolvadt a Komárom Megyei Vízmű Vállalatba, az adatok ott szerepelnek, de utalásokat itt is alkalmaztunk.) Esetenként az egyes intézményeket nem tudtuk lokalizálni, így a vonatkozó címszóhoz kerültek, számozásukat hátravetve (pl. bölcsőde, Bölcsőde, I. sz.). Mivel a város kulturális és gazdasági szerveinek/szervezeteinek neve túlnyomó többségben Tatabányai jelzővel kezdődik, a könnyebb keresés érdekében ezt hátravetettük (pl. Szénbányászati Tröszt, Tatabányai); kivételt abban az esetben tettünk, amikor a névrövidítésben is szerepel a jelző (pl. Tatabányai Bányász Sport Club - TBSC). A számozott településrészek, a Szénbányák aknaüzemei a kiejtésük szerinti megfelelő betűhöz kerültek (pl. a H-betűhöz: VI-os telep, 28 ház stb.), hasonlóképpen a város kerületei (körzetei) és a kirendeltségek is. A közigazgatási kirendeltségek létrehozása és hatáskörük területének kijelölése már 1947. október 25-én megtörtént (I. köt. 14. 1.), ez nagyvonalakban megegyezik a mai kerületekkel. Ujabb kerületeket, ill. kirendeltségeket 1959-ben alakítottak ki, az V. Újváros, a VI. Kertváros lett. Időközben a határok is módosultak a bányatelepi szanálások miatt. Az ún. szomszédsági egységek (I-VI.) - amelyek a lakótelep szervezésének/építésének alapegységei voltak - a főtétel alatt szerepelnek, főleg Újvárosra és a Sárberki lakótelepre vonatkoztatva. A szövegben előforduló gazdasági megállapodások - amelyek meghatározott cél érdekében jöttek létre, általában nem tanácsi szervekkel, vállalatokkal - bizonyos városi feladatok jobb ellátását, a termelés és a szolgáltatás érdekeit szolgálták. Ezekben a gazdasági eszközöknek a városi tanács részére történő átadásáról van szó, ellenértékként a megállapodó felek bizonyos előnyhöz jutottak. Pl. a gyermekintézmények fejlesztésére, bővítésére kötött megállapodások esetében férőhelyeket kaptak a résztvevők. Azonban jelentős megállapodások köttettek lakásügyben a bérlőkijelölési jog vásárlására, valamint a kereskedelmi egységek létesítésére. A mutatóban ezeket külön címszóban jelöljük, ugyanakkor feltüntetjük az illetékes szerveknél, vállalatoknál is. A városi közigazgatási hivatalok - Városháza, Tatabánya Város Tanácsa - címszavai után a tevékenységükre vonatkozó altételeket soroljuk fel (pl. tisztségviselők, alkalmazottak, apparátus stb.), az osztályok (ügy- és szakosztályok) általában szerepelnek itt, az egyes osztályok szakterületenként a megfelelő betűrendben találhatók. A Végrehajtó Bizottság adatai a V-betűhöz kerültek, természetesen utalásokkal. A Végrehajtó Bizottság beszámolói - mind a tanács-, mind a vb-ülésen - a két testület ülései közötti munkáról, a határozatok végrehajtásáról és a városban történt fontosabb eseményekről is szólnak. Ez utóbbiak 1977. március 17-től (III. köt. 64. 1.) - Sárközy