Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Braun Sándorné: Források

Dr. Braun Sándorné FORRÁSOK 1. Forrás: TMÖL Várossá való nyilvánítás iratai V/72.

1 Nagyméltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes Urunk! Alkotmányunk visszaállítása után alkotott a községek rendezésére vonatkozó 1871. évi XVIII. t. c. életbe léptetése óta már többször nyilvánult Szekszárd nagyközség közönségében azon óhaj, hogy szellemi és anyagi fejlődhetésének meg nem felelő nagyközségi szervezetét megváltoztatja, s Szekszárd nagyközséget rendezett tanácsú várossá alakítja át. Ezen átalakítást azonban mindeddig különböző akadályok hátráltatták. Most azonban lakosságunk annyira át van hatva az átalakulás szükségességétől, hogy a mint az aláírások nagy számából is látni méltóztatik, alig van számottevő ember községünk területén, ki a rendezett tanácsú várossá való átalakulást ne kívánná. Az 1886. évi XXII. t. cz. 151. §-ában körülírt követelményeket a következőkben igazoljuk: l.)Az -r alatt tisztelettel csatolt, s a szekszárdi m. kir. adóhivatal által kiállított kimutatás szerint Szekszárd nagyközség lakosainak és birtokosainak 1904. évi összes egyenes állami adója: 172.166 korona 36 fillér. Ezen kérvényt, illetve a hozzá csatolt íveken aláírt községi lakosok és birtokosok egyenes állami adója az ívekre rávezetett községi bizonyítvány tanúsága szerint: 113.090 Kor. 93 fillér, miből nyilvánvaló, hogy nemcsak a községi lakosok és birtokosok azon része kívánja az átalakulást, mely a község egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti, ha1 A kérvény megírásáról Szekszárd nagyközség képviselőtestülete 1904. szeptember 29-én, a vármegyei közgyűlés november 23-án hozott határozatot. A minisztérium a kérést 1905. jűnius 17-i válaszában indokoltnak találta. Aláírás: Tisza