Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Dobos Gyula: Neves szekszárdiak

Dr. Vass József

143 (1877-1930) 1877. április 25-én Sárváron született. A római Collegium Germano-Hungaricum hallgatójaként végzett és szerzett teológiai és filozófiai doktorátust. 1904-ben pappá szentelték. Rövid kápláni szolgálatát követően teológiai tanár, és egyidejűleg a Fej érmegyei Új Lap szerkesztője lett Székesfehérváron. 1911-ben Budapesten a Szent Imre Collegium igazgatójává, 1919-ben egyetemi teológiai tanárrá nevezték ki. 1920ban Sárváron nemzetgyűlési képviselőnek választották. Az új parlamentben közélelmezési majd vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Bethlen kormányban 1922től a népjóléti tárcát kapta. Közben az egyházi ranglétrán is feljebb lépett, ezt mutatja 1921-től apostoli protonotariusi, 1924-től kalocsai nagypréposti címe. Munkásságáért 1925-ben a kormányzó az I. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. Dr. Vass Józsefhez Tolna vármegyét szoros kapcsolatok fűzték. Jelentős szerepe szerepet játszott abban, hogy az elhagyatott, lerongyolódott szekszárdi Ferenc-közkórházból nagy és modern felszerelésű Horthy Miklós kórház jött létre. Szekszárd szempontjából is nagyjelentőségű közegészségügyi támogatás iránti hálaérzetét juttatta kifejezésre a város képviselőtestülete, amikor dr. Kramolin Gyula vármegyei tiszti főorvos indítványára 1928. TMÚ 1930. szeptember 10. 1. p, TMÖL. V./74/a , Szekszárd város iratai, tanácsülési jkv. 1928. aug. 13.