Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

lekerülne, átadva helyét más, jellemzően kereskedőkből, iparosokból, kisebb számban földművesekből, magánzókból kikerülő személyeknek. Tehát megállapítható, hogy a törvény szándékának megfelelően a kétszeres adóbeszámítás jelentős mértékben segítette az értelmiségiek virilisek közé - és ezáltal képviselőtestületbe történő pozicionálását. Hiszen enélkül, számuk alapján, Szekszárdon a kereskedők lettek volna a meghatározó foglalkozási csoport, és az értelmiségiek virilisek közti súlyát az iparosok is megközelítették volna. Pedig a helyi bankok (Takarékpénztár, Hitelbank) igazgatóságában és felügyelő-bizottságában bírt pozícióikkal járó jutalékok alapvetően szintén az értelmiséget erősítették. A pénzintézetekből húzott jövedelmek oly jelentősek voltak, hogy korsza18 kunkban nagymértékben strukturálták át a virilisek élmezőnyét. Ezzel szemben a kereskedők jelentős része - jellemzően a készárú kereskedelmével foglalkozó boltosok, kiskereskedők fel-és lekerülve a virilis jegyzékről, a virilsek közt csak átmeneti vendég, gyakran csak póttag volt. A városi elit másodvonalának így is jellegzetes, meghatározó csoportját alkották a zsidó kereskedők, akik a 26, megyei virilista közé nem került, tehát a városi virilisták első vonalába sem tartozó kereskedők mintegy háromnegyedét adták. Két zsidó kereskedőcsalád külön is kiemelendő, a Fischoffok és a Salamonok, melyek több taggal is képviseltették magukat a városi virilisták közt. A virilisek élmezőnyének a város életében bírt vezető szerepét gazdasági erején (vagyoni, jövedelmi viszonyain) túl politikai, közéleti tisztségei - a megye különböző bizottságainak tagjai, pártok, A jutalékok növekvő szerepét jelzi, hogy a takarékpénztári (Örffy, Steiner dr., Leicht, Schneiderbauer, Hayt) és hitelbanki (Leopold Kornél dr., Hangel dr., Ujfalussy, Leopold Sándor) igazgatósági tagok 1905-ben még csak a 3. 6. 11., 14. és 60. illetve 4., 8., 26. és 36. helyeket foglalták el a virilis listán, addig 1913-ban a Takarékpénztár részéről Órffy, Tóth Károly, Steiner dr., Leicht, Hayt a 2., 4., 6., 12. és 24., a Hitelbank részéről Leopold Koméi dr., Martin dr., Szeghy, Bodnár a 3., 5., 7. és 8. helyen voltak megtalálhatók. Az 1905-höz képest újak (Tóth, dr. Martin, Szeghy és Bodnár) adójának, mellékletben található számsorait nézve, adójuk drasztikus növekedéséből rögtön kikövetkeztethető, mikor kerültek az igazgatóságba. A két igazgatósági elnök, dr. Leopold Koméi és Orffy Lajos egyébként 9250 K illetve 9890 K jutalék után 1248 K illetve 1336 K ÜL osztályú kereseti adót és ált. jövedelmi pótadót fizetett 1912-ben. A virilisták banki jövedelméről ld. még CSEKŐ, 2002. 158-159. p.