Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Braun Sándorné: Források

11. Forrás: TMÖL Szekszárd város közigazgatási iratai: V/B/74/b 223/1938. Tervezett közfeladatok Szekszárd megyei város 1. Szekszárd megyei város lakossága a rendelkezésre álló adatok alapján a következőképpen oszlik meg: közszolgálati 13 % szabadfoglalkozású 5 ,5% iparos 12 % kereskedő 3 ,3% gazdálkodó /mezőgazd. ingatlannal bíró/ 29 % mezőgazdasági munkás 36 % ipari és egyéb munkás 1 ,2% A fejlődés útján haladva a közeljövőben a gazdasági viszonyok, a terményárak emelkedése folytán a mezőgazdasági ingatlannal bírók és a mezőgazdasági munkások rétege fog előreláthatólag izmosodni. 2. A képviselőtestületben a szabad szellemi foglalkozásúak viszik a vezető szerepet, illetve ezek bírnak nagyobb súllyal. A képviselőtestület 30 virilis és 30 választott tagja foglalkozás szerint a következőképpen oszlik meg: földműves 17, ügyvéd 11 kereskedő 5, tisztviselő 7 iparos 7, lelkész 4 magánzó 3, orvos 2 gyógyszerész 2, vállalkozó 1 földbirtokos 1 A képviselőtestület jövőbeni képe előreláthatólag nem változik, feltehető azonban, hogy a legközelebbi képviselőtestületi tagA statisztikai adatok az 1930-as népszámlálás adatai. A további összegzések már az 1930-as évek második felének Szekszárdját mutatják. A többször sürgetett jelentést a M. Kir. Pénzügyminisztérium számára készítette a város.