Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Dobos Gyula: Neves szekszárdiak

Szekszárd igazi várossá tétele, ami az általánosan kedvezőtlen pénzügyi helyzetben nem kis célnak számított. Az utcák, terek kövezése, járdák aszfaltozása, a csatorna- és vízvezeték építés kölcsönökből finanszírozása nem kis adóterheket jelentett az adófizetőknek. A jelentősebb beruházások többnyire államsegélyből történtek, mert komoly gazdasági háttér hiányában a megalapozott fejlesztéshez hiányzott a nagy adófizetői réteg. Ráadásul a gazdasági válság után a városban kialakult politikai állapotban az ellenzéket csak a virilisek szavazataival lehetett féken tartani. A személyét érő állandó támadások az 1935-ös képviselőválasztás ellenzéki sikere után folytatódtak. A polgármester és társai közigazgatási bíróságnál megvádolására is vállalkozott az ellenzék.

119 Polgármestersége alatt 24 építménnyel, közmüvei gyarapodott Szekszárd, többségében állami támogatással, hiszen ezen idő alatt másfélmillió pengővel kevesebb adót fizetettek az államkasszába, mint amennyit munkálatokra a város kapott.

120 1944-ben Vendel István polgármester szembehelyezkedve a zsidók elkülönítését elrendelő paranccsal nem alakíttatott ki a megyeszékhelyen gettót. Amikor a helyi nyilas pártház létrehozásához sem utalt ki párthelyiséget, dr Jaross Andor belügyminiszter Zentára áthelyezéséről döntött. Mivel Vendel István az áthelyezést nem fogadta el, ezért nyugállományba került. Felesége Demetrovits Mária. Egy gyermekük volt: Luca, aki Mohay Lajossal kötött házasságot. 1946. augusztus 29-én Vendel István szekszárdi lakos, volt polgármester ellen Tolna vármegye Nemzeti Bizottságának nevében Csiszár Ernő feljelentést tett, mert Szekszárd m. város monográfiája c. művében antidemokratikus és népellenes fejezetet írt és a demokráciát rossz színben tüntette fel.

121 A feljelentés szerint: „az 1000 példányban megjelentetett és 300 példányban elterjesztett, 364 oldalas könyvben megírta Szekszárd város történetét, s ebben a 232-290 oldaláig terjedő helyeken az 1919. évi szocialista forradalom története alatt fasiszta és demokráciaellenes kitételeket TMÚ. 1938. dec 24. az ítélet „rosszallás" kinyilvánítása volt. Vitéz Vendel István: Szekszárd megyei város monográfiája, Szekszárd, 1941. 324-325. p. TMÖL. XVII./l. Tolna Megyei Nemzeti Bizottság iratai.(Nb.) 76/1946.