Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Dobos Gyula: Neves szekszárdiak

Szekszárd igazi várossá tétele, ami az általánosan kedvezőtlen pénzügyi helyzetben nem kis célnak számított. Az utcák, terek kö­vezése, járdák aszfaltozása, a csatorna- és vízvezeték építés köl­csönökből finanszírozása nem kis adóterheket jelentett az adófize­tőknek. A jelentősebb beruházások többnyire államsegélyből tör­téntek, mert komoly gazdasági háttér hiányában a megalapozott fejlesztéshez hiányzott a nagy adófizetői réteg. Ráadásul a gazda­sági válság után a városban kialakult politikai állapotban az ellen­zéket csak a virilisek szavazataival lehetett féken tartani. A szemé­lyét érő állandó támadások az 1935-ös képviselőválasztás ellenzé­ki sikere után folytatódtak. A polgármester és társai közigazgatási bíróságnál megvádolására is vállalkozott az ellenzék. 119 Polgármestersége alatt 24 építménnyel, közmüvei gyarapodott Szekszárd, többségében állami támogatással, hiszen ezen idő alatt másfélmillió pengővel kevesebb adót fizetettek az államkasszába, mint amennyit munkálatokra a város kapott. 120 1944-ben Vendel István polgármester szembehelyezkedve a zsidók elkülönítését elrendelő paranccsal nem alakíttatott ki a me­gyeszékhelyen gettót. Amikor a helyi nyilas pártház létrehozásá­hoz sem utalt ki párthelyiséget, dr Jaross Andor belügyminiszter Zentára áthelyezéséről döntött. Mivel Vendel István az áthelyezést nem fogadta el, ezért nyugállományba került. Felesége Demetrovits Mária. Egy gyermekük volt: Luca, aki Mohay Lajossal kötött házasságot. 1946. augusztus 29-én Vendel István szekszárdi lakos, volt polgármester ellen Tolna vármegye Nemzeti Bizottságának nevé­ben Csiszár Ernő feljelentést tett, mert Szekszárd m. város monog­ráfiája c. művében antidemokratikus és népellenes fejezetet írt és a demokráciát rossz színben tüntette fel. 121 A feljelentés szerint: „az 1000 példányban megjelentetett és 300 példányban elterjesztett, 364 oldalas könyvben megírta Szekszárd város történetét, s ebben a 232-290 oldaláig terjedő helyeken az 1919. évi szocialista for­radalom története alatt fasiszta és demokráciaellenes kitételeket TMÚ. 1938. dec 24. az ítélet „rosszallás" kinyilvánítása volt. Vitéz Vendel István: Szekszárd megyei város monográfiája, Szekszárd, 1941. 324-325. p. TMÖL. XVII./l. Tolna Megyei Nemzeti Bizottság iratai.(Nb.) 76/1946.

Next

/
Oldalképek
Tartalom