Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Dobos Gyula: Neves szekszárdiak

Schneider János (1875-1938) Tekintélyes iparos szülők gyermekeként Szekszárdon született 1875. november 17-én. Apja Schneider Ádám, anyja: Petzeli Anna, a család ekkor a település 662. számú házában lakott. Középiskolai tanulmányait a szekszárdi polgári iskolában kezdte, majd a zalaegerszegi felsőkereskedelmi iskolában folytatta és ott érettségizett. Ezt követően a Szekszárdi Népbanknál gyakornokként kezdte pályáját. Számtisztként lépett Tolnavármegye szolgálatába. A vármegyei számvevőség államosítása után a szekszárdi M. Kir. Pénzügyi Igazgatóság mellé rendelt számvevőséghez osztották be. Pályájának következő állomását a központi járásba számvevőnek kinevezése jelentette. Nyugalmazását kérte és 1910-ben a Molnár-féle Nyomdai Müintézet kereskedelmi igazgatója lett. Két évvel később megválasztották a Szekszárdi Népbank vezető igazgatójává. A bank, nem kis

96

mértékben tevékenységének eredményeként, Magyarország egyik legnagyobb vidéki szövetkezetévé vált. Szakmai elismertségét, tekintélyét, az intézmény Tolna megye pénzügyi életében játszott szerepét mutatta, hogy Schneider Jánost számos kereskedelmi és ipari vállalat igazgatósági tagjai közé választotta. Hírlapírói tevékenységét 18 éves korában kezdte a Szekszárd Vidéke helyettes szerkesztőjeként. 1904-ben Bodnár Istvánnal köHIRN, 1930, Schneider János vezérigazgató huszonötéves jubileuma = TMÚ. 1937. december 4. Schneider János lapunk alapító főszerkesztője meghalt = TMÚ. 1938. november 12., Schneider János = TMÚ. 1938. november 16., TMÚ. Közgyűlése = TMÚ. 1939. március 22., Schneider János arcképének leleplezése =TMÚ. 1939. november 14.