Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Dobos Gyula: Neves szekszárdiak

Bodnár István

8 (1863-1945) A Felső-Tisza melletti Dabolcon, Bodnár László és Férge Amália házasságából 1863. december 22-én született. Valószínűleg Beregszászon végezte tanulmányait és lett 1884-ben a Szünóra című szépirodalmi lap szerkesztője. 1892-ben Rátkay László népszínműíró és országgyűlési képviselő előszavával jelent meg verseskötete Tiszavirágok címmel. Szülőföldjéről ebben a Máramarosi emlékek ciklusban vall. Szintén e kötetben Borsszemek címet követően korábban már megjelent néhány soros csipkelődő versötletei szerepelnek. 1884-ben a Szilveszter című alkalmi újságot szerkeszti. 1905-ig a Tolnavármegye szerkesztője. Bodnár István ekkor új sajtóorgánumot keres. 1905. elején Közérdek címmel Tolna vármegye társadalmi, közigazgatási és gazdasági érdekeit képviselő lap felelős szerkesztőjeként szólítja meg Tolna vármegye olvasóközönségét. Meggyőződése, hogy nem a romboló, minden jót megölő politizálás tartja fenn a nemzetet. Az erős, egységes állam feltétele a nemzeti jólét. A munka jelenti az erőt. Céljuk minden közt érintő kérdésről tudósítani, nem röntgensugárként, de szerény mécsesként világítani.

9 Bodnár István már az első számtól a Kubinszky és Pecsovics világ Tolnavármegyében címmel megkezdte a reformkori Tolna megye bemutatását, majd később Bezerédj családról írt. Diczenty Dezső a kiváló szőlész „A bortermelő hibái - Borbodegák" címmel indított cikksorozatot. Már az első évben számos kiváló szak8 SIPTERNÉ,1973. 24. p és Dr. TÖTTŐS, 1995. 22-23. p, TMÖL: ÁAK. Szekszárd, 1945. 9 Ké, 1905. január 7. számának vezércikke.