Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Rúzsa Éva: Egy szekszárdi építész: Dicenty László

lomban viszont a címből adódó presztízst adja, amellyel mintaként segíti, igazolja az egyén döntését. 5 Az előkelő származás utáni vágy, illetve ennek tudata mélyen ágyazódik a mezővárosi tekintélyesebb családok kapcsolatrend­szerébe, amelynek peremén a Dicentyek is megtalálhatók. Az ős­apa, Dicenty Ignác az 1760-as években tűnik fel az iratokban. 1773-ban kádármesteri jövedelmét 15 kapás szőlő termése egészíti ki. Ha ez a terület nem is tartozott a mezővárosi polgárok által bírt legnagyobbak közé, a mesterséggel együtt mégis biztosította csa­ládja megélhetését. 6 A biztos megélhetés illetve a vagyon szétdara­bolódásának kétsége inkább a gyermekei sorsának rendezésénél merülhetett fel. A vagyonvesztés elkerülésének egyik eszköze a szőlőterület gyarapítása. Az uradalmi adásvételi jegyzőkönyv sze­rint 1805-ben Dicenty Ignác 30 kapás (6000 DÖl) szőlőt vett. Az azonosító adatok alapján nem lehet eldönteni, hogy az ekkor már 65 éves Ignác vagy az ugyanezt a nevet viselő fia volt-e a vásárló? Másik fia, József végrendeletében szereplő ősi juss és az 1828-ban bírt terület nagyságából, egyéb adat hiányában, nem lehet sem ál­lítani, sem elvetni Ignác ingatlan vásárlását. 7 A megélhetés biztosításának másik eszköze, illetve az örökölt föld gyarapításá­nak a másik útja a fiúk esetében egy szakma kitanulása. János és József kádár, György kovács lett. A status megőrzésének harma­dik eszköze mind a lányoknál, mind a fiúknál azonos: a házasság. A gyermekek számára választandó megfelelő jövendőbélire ga­rancia lehetett Ignác 1786-os bírói pozíciója, illetve később, 1792­Q ben viselt esküdti tisztsége. A házastársnak a családi szempontból való tudatos megvá­lasztása József fia házasságaiban felismerhető. Bár nem állítható 5 Boreczky Ágnes: Családtörténetek. A mobilitás és a migráció néhány elbe­szélése Századvég 2002. 1. sz. 6 Szilágyi Mihály: Szekszárd a kései feudalizmus korában In. Szekszárd város történeti monográfiája Szerk.: K Balog János Szekszárd 120. p. (SZILÁGYI, 1987.) 7 TMÖL XI/603. Szekszárdi Közalapítványi Uradalom Ingatlanok adásvételi mutatója 1794-1827. (SZKI) IV/5. Tolna vármegye adószedőjének iratai b./ Conscriptio regnicolares 1828 Szekszárd 880.; (1828.ÖL); DCSI 5. pali. Dicenty József végrendelete 8 SZILÁGYI, 1987. 117. p.; SZKI 321/1801.

Next

/
Oldalképek
Tartalom